Közzétették az amerikai Terra műholdon repülő japán ASTER berendezéssel készült domborzati modellt. Az adatbázis a Föld csaknem teljes felszínének (99%-ának) a magassági adatait tartalmazza, 30 méteres felbontással.
Az adatbázis elérhető Amerikából: https://lpdaac.usgs.gov/
Japánból: http://www.ersdac.or.jp/GDEM/E/4.html
2011. október 26., szerda
2011. október 11., kedd
2011. október 8., szombat
StarLight Learning
Csillagászati videómegosztó,a videósorozatok lelkes és csinos házikisasszonyával,Casey Dee-vel,aki könnyed stílusban számol be,az űrkutatás,és a csillagászat aktuális eseményeiről.
2011. október 7., péntek
2011. október 6., csütörtök
Lunar Colongitude
Egyszerű kis freeware program,amely az adott időben megadja a holdi terminátor (éjszaka és a nappal elválasztó vonala)
helyzetét,kiszámítja a colongitudo értékét.
helyzetét,kiszámítja a colongitudo értékét.
2011. október 2., vasárnap
HaloSim3
HaloSim3 freeware program:Légköroptikai jelenségek szimulálásában és szép grafikus megjelenítésében nyújt segítséget megannyi változtatható paraméterrel, valamint a jégkristályok szerkesztésének lehetőségével.
2011. október 1., szombat
Aquarius műhold weblapja
Az Aquarius (SAC-D) amerikai-argentin műhold, ami a világtengerek sótartalmát méri.
A világtengerek sótartalmának mérése segít a globális vízkörzés jobb megértésében, ami kölcsönhatásban áll a Föld éghajlatával, így ennek jobb megismerése segít pontosabban előrejelezni az éghajlat hosszú távú változását, valamint a rövidebb távú jelenségeket, például az El Niñot is. Adatainak segítségével tanulmányozzák a trópusi óceánok feletti csapadék mennyiségének hatását a monszunok kialakulására, a sarki jégtakaró hatását az óceán sótartalmára, a sótartalom évszakos változását, a térbeli eloszlás-változások okait (például az Atlanti-óceán sósabb a többinél), a sótartalom hatását a felszíni és a felszín alatti tengeráramlatokra.
A műhold felbocsátása előtt a sótartalmat mintavételezéssel mérték, de csak kevés és egyenetlen mintát véve. Az Aquarius három éves programja alatt 150 kilométeres felbontásban, 0,2 psu (practical salinity unit: „gyakorlati sótartalom egysége”) pontossággal méri a sótartalmat, a világóceán bármely pontja felett legalább havonta elhaladva, összesen annyi mérést végezve, mint amennyit az utóbbi 125 évben összesen.
A műhold az óceánok sótartalmát három 1,413 GHz-en működő mikrohullámú sugárzásmérővel, a tengerfelszín egyenetlenségét 1,26 GHz-es szkatterométerrel méri.
A világtengerek sótartalmának mérése segít a globális vízkörzés jobb megértésében, ami kölcsönhatásban áll a Föld éghajlatával, így ennek jobb megismerése segít pontosabban előrejelezni az éghajlat hosszú távú változását, valamint a rövidebb távú jelenségeket, például az El Niñot is. Adatainak segítségével tanulmányozzák a trópusi óceánok feletti csapadék mennyiségének hatását a monszunok kialakulására, a sarki jégtakaró hatását az óceán sótartalmára, a sótartalom évszakos változását, a térbeli eloszlás-változások okait (például az Atlanti-óceán sósabb a többinél), a sótartalom hatását a felszíni és a felszín alatti tengeráramlatokra.
A műhold felbocsátása előtt a sótartalmat mintavételezéssel mérték, de csak kevés és egyenetlen mintát véve. Az Aquarius három éves programja alatt 150 kilométeres felbontásban, 0,2 psu (practical salinity unit: „gyakorlati sótartalom egysége”) pontossággal méri a sótartalmat, a világóceán bármely pontja felett legalább havonta elhaladva, összesen annyi mérést végezve, mint amennyit az utóbbi 125 évben összesen.
A műhold az óceánok sótartalmát három 1,413 GHz-en működő mikrohullámú sugárzásmérővel, a tengerfelszín egyenetlenségét 1,26 GHz-es szkatterométerrel méri.
Masat–1
A MaSat–1 (a Magyar és satellite szavakból képzett szó) az első teljesen magyar építésű műhold. A mintegy 1 kilogramm tömegű, 10 centiméter élhosszú kocka formájú technológiai pikoműholdat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen fejlesztik, indítása 2012-ben, több más hold társaságában várható, indiai hordozórakétával.
A CubeSat Projectet a California Polytechnic State University és a San Luis Obispo and Stanford University's Space Systems Development Lab dolgozta ki. Célja, hogy a bekapcsolódó egyetemek 10x10x10x cm méretű, legfeljebb 1 kg tömegű, működő piko-műholdakat fejlesszenek ki. A programhoz már több mint 60 felsőoktatási intézmény csatlakozott.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Űrkutató Diákkörének tagjai 2006-ban, egy BME-konferencián látták meg a würzburgi egyetem által kifejlesztett pikoműholdat, majd 2007-ben, a Lengyel-Magyar űrkutatási konferencián megismerhettek egy lengyel egyetemi fejlesztésű kisműholdat. Ezután fogalmazódott meg bennük, hogy csatlakozzanak a projekthez, és saját fejlesztésű űreszközt hozzanak létre.
A CubeSat Projectet a California Polytechnic State University és a San Luis Obispo and Stanford University's Space Systems Development Lab dolgozta ki. Célja, hogy a bekapcsolódó egyetemek 10x10x10x cm méretű, legfeljebb 1 kg tömegű, működő piko-műholdakat fejlesszenek ki. A programhoz már több mint 60 felsőoktatási intézmény csatlakozott.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Űrkutató Diákkörének tagjai 2006-ban, egy BME-konferencián látták meg a würzburgi egyetem által kifejlesztett pikoműholdat, majd 2007-ben, a Lengyel-Magyar űrkutatási konferencián megismerhettek egy lengyel egyetemi fejlesztésű kisműholdat. Ezután fogalmazódott meg bennük, hogy csatlakozzanak a projekthez, és saját fejlesztésű űreszközt hozzanak létre.
WISE (Wide-field Infrared Survey Explorer)
A WISE (Wide-field Infrared Survey Explorer, angolul Széles látószögű infravörös felmérő felfedező műhold) infravörös csillagászati műhold, melyet a 2009 december 14-én indított a NASA a Medium-class Explorer program keretében. Az égboltfelmérési program célja a teljes égbolt végigfényképezése a 3-25 μm közötti infravörös tartomány négy (3,4, 4,6, 12 és 22 mikrométeres) hullámhosszán, melyből a Hubble űrtávcső épülő utódja, a szintén infravörösben működő James Webb űrtávcső számára állítanak össze katalógust.
A műholdat napszinkron poláris pályára állítják, a pálya síkja a Nap irányával mindig derékszöget zár be, a 40 centiméter átmérőjű távcső pedig a Földdel ellentétes irányba néz (megközelítőleg, amikor a Hold a látómezőbe kerülne, akkor a távcsővel ezt „kikerülik”). Összesen 1,3 millió képet (11 másodpercenként egyet) készített az égboltról (2010 júliusáig), melyek felbontása 1 megapixel (1024×1024 pixel), pixelenként 6 ívmásodperc a közeli, 12 ívmásodperc a közepes infravörösben, látómezeje pedig 47 ívperc. A küldetés hat (esetleg kilenc, ha a hűtéshez felhasznált hidrogén kitart addig) hónapos időtartama alatt az égbolt 99%-át legalább nyolc (az egymást követő keringések során készült, egymást átfedő) felvétellel fedik le. (A pálya jellegéből adódóan ez az égi egyenlítőhöz közelebbi területekre igaz, a pólusokhoz közeledve nő az átfedés mértéke, az égi pólusok pedig minden keringés alkalmával a látómezőbe kerülnek.)
A hagyományos Schmidt-elrendezéssel (melyben egyetlen tükör van, a főtükör) szemben a WISE rendelkezik egy másodlagos, pásztázó tükörrel (scan mirror), melynek feladata a folytonosan mozgó ég elmozdulásának kiküszöbölése. A tükör a képek készítése közben az ég mozgásával ellentétesen elfordul, így a CCD-mátrixra mindig ugyanaz a kép vetül (a két kép készítése közötti időben visszaáll eredeti pozíciójába). A távcsövet és az érzékelőket 15 kilogrammnyi szilárd hidrogén elpárologtatásával hűtik 15 kelvinre, a hűtőanyag fél év utáni elfogyása a küldetés befejezését fogja jelenteni.
A WISE által kapott adatokat rádiós átvitellel naponta négyszer töltik le műholdas közvetítéssel földi állomásra. A képeket számítógépekkel egyesítik, és az adatokból egy atlaszt hoznak létre (ami várhatóan 300 millió infravörös forrást fog tartalmazni), ami az egész éggömböt lefedi és egy listát az összes észlelt objektumról. A program szervezését a Jet Propulsion Laboratory végzi.
A műholdat napszinkron poláris pályára állítják, a pálya síkja a Nap irányával mindig derékszöget zár be, a 40 centiméter átmérőjű távcső pedig a Földdel ellentétes irányba néz (megközelítőleg, amikor a Hold a látómezőbe kerülne, akkor a távcsővel ezt „kikerülik”). Összesen 1,3 millió képet (11 másodpercenként egyet) készített az égboltról (2010 júliusáig), melyek felbontása 1 megapixel (1024×1024 pixel), pixelenként 6 ívmásodperc a közeli, 12 ívmásodperc a közepes infravörösben, látómezeje pedig 47 ívperc. A küldetés hat (esetleg kilenc, ha a hűtéshez felhasznált hidrogén kitart addig) hónapos időtartama alatt az égbolt 99%-át legalább nyolc (az egymást követő keringések során készült, egymást átfedő) felvétellel fedik le. (A pálya jellegéből adódóan ez az égi egyenlítőhöz közelebbi területekre igaz, a pólusokhoz közeledve nő az átfedés mértéke, az égi pólusok pedig minden keringés alkalmával a látómezőbe kerülnek.)
A hagyományos Schmidt-elrendezéssel (melyben egyetlen tükör van, a főtükör) szemben a WISE rendelkezik egy másodlagos, pásztázó tükörrel (scan mirror), melynek feladata a folytonosan mozgó ég elmozdulásának kiküszöbölése. A tükör a képek készítése közben az ég mozgásával ellentétesen elfordul, így a CCD-mátrixra mindig ugyanaz a kép vetül (a két kép készítése közötti időben visszaáll eredeti pozíciójába). A távcsövet és az érzékelőket 15 kilogrammnyi szilárd hidrogén elpárologtatásával hűtik 15 kelvinre, a hűtőanyag fél év utáni elfogyása a küldetés befejezését fogja jelenteni.
A WISE által kapott adatokat rádiós átvitellel naponta négyszer töltik le műholdas közvetítéssel földi állomásra. A képeket számítógépekkel egyesítik, és az adatokból egy atlaszt hoznak létre (ami várhatóan 300 millió infravörös forrást fog tartalmazni), ami az egész éggömböt lefedi és egy listát az összes észlelt objektumról. A program szervezését a Jet Propulsion Laboratory végzi.
2011. szeptember 27., kedd
2011. szeptember 26., hétfő
2011. szeptember 19., hétfő
2011. szeptember 18., vasárnap
Csillagászati rajzaim - My astronomy draws Cseh Viktor
Szintén egy lelkes észlelő,Cseh Viktor nagyon érdekes technikával készített csillagászati rajzai.
2011. szeptember 16., péntek
Az ég feltérképezése a tenger mélyéről: Neutroncsillagászat az Antares kísérlettel
John Carr írása,Centre de Physique des Particules de Marseille, Franciaország.
A Fizikai Szemle archívuma 1950-2011.
MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT
A Mathematikai és Természettudományi Értesítőt az Akadémia 1882-ben indította
A Mathematikai és Physikai Lapokat Eötvös Loránd 1891-ben alapította.
A Mathematikai és Természettudományi Értesítőt az Akadémia 1882-ben indította
A Mathematikai és Physikai Lapokat Eötvös Loránd 1891-ben alapította.
Kozmikus sugárzás,időjárás,éghajlat:Hol a hiányzó láncszem?
Kiss Péter, Csabai István, Lichtenberger János, Jánosi Imre,
ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék,
ELTE TTK Űrkutató Csoport.
ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék,
ELTE TTK Űrkutató Csoport.
Mi dolgunk az űrben?
Bejczy Antal írása,Kaliforniai Műegyetem Jet Propulsion Laboratory,
Pasadena, Kalifornia.
Pasadena, Kalifornia.
Közeli szupernóva-robbanások Földtörténeti hatásai
Detre Csaba,Magyar Állami Földtani Intézet.
Tóth Imre,MTA Csillagászati Kutató Intézet.
Tóth Imre,MTA Csillagászati Kutató Intézet.
Poláros pillantás az égre teljes napfogyatkozáskor
Az égbolt és a napkorona különös polarizációs mintázata 1999. augusztus 11-én.
Horváth Gábor, Gál József, Pomozi István
Eötvös Egyetem, Biologiai Fizika Tanszék
Kriska György
Eötvös Egyetem, Embertani Tanszék
Rüdiger Wehner
Zoologisches Institut, Universitöt Zürich
Horváth Gábor, Gál József, Pomozi István
Eötvös Egyetem, Biologiai Fizika Tanszék
Kriska György
Eötvös Egyetem, Embertani Tanszék
Rüdiger Wehner
Zoologisches Institut, Universitöt Zürich
Kozmikus Sugárzás és Csillagászat
Sir Arnold Wolfendale írása aki az Európai Fizikai Társaság elnöke,
a Royal Society tagja,a Királyi Intézet kísérleti fizika professzora,és
a Durhami Egyetem nyugalmazott tanára.
a Royal Society tagja,a Királyi Intézet kísérleti fizika professzora,és
a Durhami Egyetem nyugalmazott tanára.
2011. szeptember 13., kedd
Nagy Károly Csillagászati Közhasznú Alapítvány
A Nagy Károly Csillagászati Közhasznú Alapítvány honlapja.
Üstökösök és kisbolygók
Tóth Imre,a MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet tudományos munkatársának cikke.
Bolygótestek a Naprendszerben
Illés Erzsébet,a MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének tudományos főmunkatársának cikke.
Extragalaktikus csillagászat
Extragalaktikus csillagászat - Frey Sándor
vezető tanácsos, PhD, Földmérési és Távérzékelési Intézet Kozmikus Geodéziai Obszervatóriuma.
vezető tanácsos, PhD, Földmérési és Távérzékelési Intézet Kozmikus Geodéziai Obszervatóriuma.
Klaus Mödinger csillagászati honlapja
Klaus Moedinger csillagászati weboldala,fényképekkel,távcsőajánlóval,egyebekkel.
2011. szeptember 12., hétfő
Röntgen- és gammacsillagászat
Szatmáry Károly-Kiss László-Mészáros Szabolcs-Vinkó József.: Röntgen- és gammacsillagászat
Az Univerzum történetének tudománya
Patkós András cikke: Kozmológia: Az Univerzum történetének tudománya.
A "sötét anyag"
Fényes Tibor cikke: Az Univerzum uralkodó anyagfajtája, a “sötét anyag”, Fizikai Szemle 2008/3.
Ausztrália Űrkutatási Intézete (ASRI)
Ausztrália Űrkutatási Intézetének (ASRI - Australian Space Research Institute) a honlapja.
2011. szeptember 11., vasárnap
Első Pesti Egyetemi Rádió - Csillagászat és planetológia
Az Első Pesti Egyetemi Rádió,Csillagászati,Asztrofizikai,és bolygókutatás témájú letölthető archív műsorainak gyüjtőhelye.
Mars Desert Research Station
Mars Desert Research Station - Egy esetlegesen jövőben megvalósuló emberes Marsra szállás
szimulálása,a Marshoz nagyon hasonló tájon,geológiai terepgyekorlatokkal,korábban Magyar részvétellel.
szimulálása,a Marshoz nagyon hasonló tájon,geológiai terepgyekorlatokkal,korábban Magyar részvétellel.
2011. szeptember 10., szombat
Rádiós meteordetektáló program.
Rádiós meteordetektáló program,és az elektronika elkészítésének leírása.
Nemzetközi Rádiómeteoros észlelési adatbázis
A Nemzetközi Rádiómeteoros észlelési adatbázis weblapja.
2011. szeptember 7., szerda
Brit Csillagászati Egyesület
Brit Csillagászati Egyesület - http://britastro.org/baa/
Brit Csillagászati Egyesület blogja - http://britastro.org/blog/
Brit Csillagászati Egyesület blogja - http://britastro.org/blog/
SECCHI - Sun Earth Connection Coronal and Heliospheric Investigation
A STEREO négy műszercsoportot vitt magával, A SECCHI (Sun-Earth Connection Coronal and Heliospheric Investigation) 4 távcsövet foglal magába. Ezek közül kettő - egy széles és egy keskeny látószögű - a látható fény tartományában működő koronográf (a napkoronát észlelő teleszkóp), egy extrém ultraibolya távcső (a SOHO EIT műszerének javított változata). Ezek mellett szerepel még egy új típusú, rendkívül széles látószögű, mintegy 300 napsugár távolságig működő műszer (Helio spheric Imager), amely a világon először ad majd képet a koronakitörések bolygóközi térbeli terjedéséről. A WAVES műszer nevének megfelelően antennákból áll és 10 kHz-től 16 MHz-ig terjedő frekvenciájú rádióhullámokat detektál. A PLASTIC (PLAsma and Supra-Thermal Ion Composition) berendezés méri a napszél protonjainak és alfa-részecskéinek eloszlásfüggvényét, a részecskék sűrűségét, sebességét, hőmérsékletét és ezek anizotrópiáját; valamint a nehezebb ionok elemösszetételét, töltés szerinti eloszlását, sebességét, hőmérsékletét.
A negyedik detektoregyüttes, az IMPACT (In situ Measurements of Particles and CME Transients) a napszélplazma in situ analízisével és elméleti modellezéssel járul hozzá a programhoz. Az alábbi műszereket foglalja magába:
Az SW kísérlet méri a napszélben található szupertermikus protonok és hélium-magok háromdimenziós sebességeloszlását, a nehezebb magok tömeg- és töltéseloszlását, valamint az elektronok fluxusát igen széles energiatartományban a hideg plazmától (kT < 1 eV) mintegy 100 keV energiáig.
A magnetométer méri a mágneses térerősség vektorát.
A szoláris energikus részecske (SEP), kísérlet nagyobb energiájú elektronokat (0,02-8 MeV) protonokat és alfa-részecskéket (0,03-100 MeV/amu), valamint 3He és nehezebb magokat (0,03-40 MeV/amu) detektál 4 különböző részecsketeleszkóp segítségével.
Az IMPACT szerepe elsősorban abban áll, hogy az iker-űrszondák segítségével összekapcsolhatóvá válnak az egyik szonda koronográfjával a Napkoronában észlelt 3 dimenziós alakzatok a másik által lassú napszélben detektált struktúrákkal. Ezáltal jelentős előrelépést várhatunk a szoláris részecskeeseményekben végbemenő részecskegyorsítás és terjedés megértésében és a koronakitörések és a nap mágneses ciklusa közötti összefüggés felderítésében. A koronakitörések eredetére nézve az elektronok és szupertermikus ionok anizotrópiájának nagy pontosságú mérésével lehetővé teszi, hogy a bolygóközi koronakitörés és a Nap közötti mágneses összeköttetést megtaláljuk.
A negyedik detektoregyüttes, az IMPACT (In situ Measurements of Particles and CME Transients) a napszélplazma in situ analízisével és elméleti modellezéssel járul hozzá a programhoz. Az alábbi műszereket foglalja magába:
Az SW kísérlet méri a napszélben található szupertermikus protonok és hélium-magok háromdimenziós sebességeloszlását, a nehezebb magok tömeg- és töltéseloszlását, valamint az elektronok fluxusát igen széles energiatartományban a hideg plazmától (kT < 1 eV) mintegy 100 keV energiáig.
A magnetométer méri a mágneses térerősség vektorát.
A szoláris energikus részecske (SEP), kísérlet nagyobb energiájú elektronokat (0,02-8 MeV) protonokat és alfa-részecskéket (0,03-100 MeV/amu), valamint 3He és nehezebb magokat (0,03-40 MeV/amu) detektál 4 különböző részecsketeleszkóp segítségével.
Az IMPACT szerepe elsősorban abban áll, hogy az iker-űrszondák segítségével összekapcsolhatóvá válnak az egyik szonda koronográfjával a Napkoronában észlelt 3 dimenziós alakzatok a másik által lassú napszélben detektált struktúrákkal. Ezáltal jelentős előrelépést várhatunk a szoláris részecskeeseményekben végbemenő részecskegyorsítás és terjedés megértésében és a koronakitörések és a nap mágneses ciklusa közötti összefüggés felderítésében. A koronakitörések eredetére nézve az elektronok és szupertermikus ionok anizotrópiájának nagy pontosságú mérésével lehetővé teszi, hogy a bolygóközi koronakitörés és a Nap közötti mágneses összeköttetést megtaláljuk.
2011. szeptember 5., hétfő
2011. szeptember 4., vasárnap
Celestia
A Celestia egy ingyenes 3D csillagászati program Windows, Mac OS X és GNU/Linux operációs rendszerekre. GNU General Public License alatt van licencelve, készítője Chris Laurel.
A program a Hipparcos-katalóguson alapul, képes megjeleníteni objektumokat műhold nagyságtól egészen galaxis méretekig, OpenGL-t használva. Sok más planetáriumszoftverrel ellentétben a felhasználó szabadon repülhet a világegyetemben.
A program a Hipparcos-katalóguson alapul, képes megjeleníteni objektumokat műhold nagyságtól egészen galaxis méretekig, OpenGL-t használva. Sok más planetáriumszoftverrel ellentétben a felhasználó szabadon repülhet a világegyetemben.
Deep Sky Atlas
Michael Vlasov által szerkeztett letölthető,80 oldalas PDF csillagatlaszának weblapja,egyéb térképek,listák társaságában.
Messier 45
Mikkel Steine online katalógusa. 600000 mélyég-objektum, változócsillag és kettőscsillag térképekkel és DSS felvételekkel.
2011. szeptember 2., péntek
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)