2011. december 19., hétfő
Napfogyatkozás 1999 augusztus 11. Magyar Csillagászati Egyesület
Napfogyatkozás 1999 augusztus 11. Magyar Csillagászati Egyesület fotógalériája.
2011. december 14., szerda
James Hall Nasmyth Holdmakettjei
James Hall Nasmyth többek közt a holdalakzatok formáival, keletkezésével is foglalkozott. Holdtérképei alapján plasztikus modelleket készített, ezek fényképei illusztrálják Carpenterrel együtt írt, máig is értékes művét (The Moon - 1874). Nasmyth Holdi terepmodelljeiről készült képeket itt : Nasmyth makettjei
találni meg.
találni meg.
Étienne Léopold Trouvelot csillagászati rajzai
Étienne Léopold Trouvelot csillagászati rajzainak webgyűjteménye.
2011. december 12., hétfő
2011. december 11., vasárnap
EMCSE - Erdélyi Magyar Csillagászati Egyesület
Az EMCSE,vagyis az Erdélyi Magyar Csillagászati Egyesület honlapja.
Gyarmathy István - Ursa minor Observatory
Gyarmathy István,amatőrcsillagász weboldala. Kis Göncöl Csillagda.
2011. december 10., szombat
Csillagászati jelenségeket közvetítő ablak
Csillagászati jelenségeket közvetítő élő webes "ablak":
SLOOH SpaceCamera - Live EVENT:
http://events.slooh.com/
SLOOH SpaceCamera - Live EVENT:
http://events.slooh.com/
2011. december 5., hétfő
2011. december 2., péntek
2011. november 30., szerda
Magyar Csillagászati Egyesület videótára - youtube
Magyar Csillagászati Egyesület: "Hobbink a csillagos ég" youtube csatorna.
Magyar Csillagászati Egyesület videótára - youtube
A Magyar Csillagászati Egyesület előadásai,videói a youtube-on.
2011. november 27., vasárnap
2011. november 25., péntek
2011. november 23., szerda
2011. november 13., vasárnap
Híres Csillagászok portréi
Híres Csillagászok portréi,az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gothard Asztrofizikai Obszervatórium weblapján.
2011. november 10., csütörtök
2011. november 9., szerda
2011. november 8., kedd
A Magyar Természettudományi Múzeum meteoritikai adatbázisa
A Magyar Természettudományi Múzeum meteoritgyűjteményének weboldala.
2011. november 3., csütörtök
Földünk valós idejű megvilágítottsága
Az éjszakát és a nappalt elválasztó vonal valós helyzete Földünk felszínén.
Nemzetközi Csillagászati Unió - International Astronomical Union, IAU
A Nemzetközi Csillagászati Unió (angolul International Astronomical Union, IAU) a világ nemzeti csillagászati társaságait egyesítő nemzetközi szervezet. Az IAU biztosítja az égitestek (bolygók, csillagok, aszteroidák) és felszíni formáik egyöntetű, szabványos elnevezéseit. A Nemzetközi Tudományos Tanács tagszervezete. A fő célja a nemzetközi együttműködés segítése a csillagászatban.
Központja Párizsban van. Tagjai a legalább PhD tudományos fokozatot elért kutató vagy oktató csillagászok.
Központja Párizsban van. Tagjai a legalább PhD tudományos fokozatot elért kutató vagy oktató csillagászok.
Bevezetés a csillagászatba
Bevezetés a csillagászatba - ELTE Csillagászati Tanszék
I.jegyzet: http://astro.elte.hu/~kris/bevcsil/bevcs1.html
II.jegyzet: http://astro.elte.hu/~kris/bevcsil/bevcs2.html
1-4.jegyzet:http://astro.u-szeged.hu/oktatas/tembevez.html
(SZTE Csillagvizsgáló)
I.jegyzet: http://astro.elte.hu/~kris/bevcsil/bevcs1.html
II.jegyzet: http://astro.elte.hu/~kris/bevcsil/bevcs2.html
1-4.jegyzet:http://astro.u-szeged.hu/oktatas/tembevez.html
(SZTE Csillagvizsgáló)
“Megérintettük a világűrt...”
“Megérintettük a világűrt...” Sikeres magaslégköri ballonkísérlet 2011. október 31-én.
A Zala megyei Vega Csillagászati Egyesület egy kutatóballont küldött a földi magaslégkörbe.
Egyedülálló tudományos kísérletre került sor idén október 31-én a nyugati végeken: első ízben sikerült Magyarországról felbocsátott szondával elérni a világűr alsó határait jelentő magasságot.
A Zala megyei Vega Csillagászati Egyesület egy kutatóballont küldött a földi magaslégkörbe.
Egyedülálló tudományos kísérletre került sor idén október 31-én a nyugati végeken: első ízben sikerült Magyarországról felbocsátott szondával elérni a világűr alsó határait jelentő magasságot.
2011. október 26., szerda
Globális digitális terepmodell Földünkről
Közzétették az amerikai Terra műholdon repülő japán ASTER berendezéssel készült domborzati modellt. Az adatbázis a Föld csaknem teljes felszínének (99%-ának) a magassági adatait tartalmazza, 30 méteres felbontással.
Az adatbázis elérhető Amerikából: https://lpdaac.usgs.gov/
Japánból: http://www.ersdac.or.jp/GDEM/E/4.html
Az adatbázis elérhető Amerikából: https://lpdaac.usgs.gov/
Japánból: http://www.ersdac.or.jp/GDEM/E/4.html
2011. október 11., kedd
2011. október 8., szombat
StarLight Learning
Csillagászati videómegosztó,a videósorozatok lelkes és csinos házikisasszonyával,Casey Dee-vel,aki könnyed stílusban számol be,az űrkutatás,és a csillagászat aktuális eseményeiről.
2011. október 7., péntek
2011. október 6., csütörtök
Lunar Colongitude
Egyszerű kis freeware program,amely az adott időben megadja a holdi terminátor (éjszaka és a nappal elválasztó vonala)
helyzetét,kiszámítja a colongitudo értékét.
helyzetét,kiszámítja a colongitudo értékét.
2011. október 2., vasárnap
HaloSim3
HaloSim3 freeware program:Légköroptikai jelenségek szimulálásában és szép grafikus megjelenítésében nyújt segítséget megannyi változtatható paraméterrel, valamint a jégkristályok szerkesztésének lehetőségével.
2011. október 1., szombat
Aquarius műhold weblapja
Az Aquarius (SAC-D) amerikai-argentin műhold, ami a világtengerek sótartalmát méri.
A világtengerek sótartalmának mérése segít a globális vízkörzés jobb megértésében, ami kölcsönhatásban áll a Föld éghajlatával, így ennek jobb megismerése segít pontosabban előrejelezni az éghajlat hosszú távú változását, valamint a rövidebb távú jelenségeket, például az El Niñot is. Adatainak segítségével tanulmányozzák a trópusi óceánok feletti csapadék mennyiségének hatását a monszunok kialakulására, a sarki jégtakaró hatását az óceán sótartalmára, a sótartalom évszakos változását, a térbeli eloszlás-változások okait (például az Atlanti-óceán sósabb a többinél), a sótartalom hatását a felszíni és a felszín alatti tengeráramlatokra.
A műhold felbocsátása előtt a sótartalmat mintavételezéssel mérték, de csak kevés és egyenetlen mintát véve. Az Aquarius három éves programja alatt 150 kilométeres felbontásban, 0,2 psu (practical salinity unit: „gyakorlati sótartalom egysége”) pontossággal méri a sótartalmat, a világóceán bármely pontja felett legalább havonta elhaladva, összesen annyi mérést végezve, mint amennyit az utóbbi 125 évben összesen.
A műhold az óceánok sótartalmát három 1,413 GHz-en működő mikrohullámú sugárzásmérővel, a tengerfelszín egyenetlenségét 1,26 GHz-es szkatterométerrel méri.
A világtengerek sótartalmának mérése segít a globális vízkörzés jobb megértésében, ami kölcsönhatásban áll a Föld éghajlatával, így ennek jobb megismerése segít pontosabban előrejelezni az éghajlat hosszú távú változását, valamint a rövidebb távú jelenségeket, például az El Niñot is. Adatainak segítségével tanulmányozzák a trópusi óceánok feletti csapadék mennyiségének hatását a monszunok kialakulására, a sarki jégtakaró hatását az óceán sótartalmára, a sótartalom évszakos változását, a térbeli eloszlás-változások okait (például az Atlanti-óceán sósabb a többinél), a sótartalom hatását a felszíni és a felszín alatti tengeráramlatokra.
A műhold felbocsátása előtt a sótartalmat mintavételezéssel mérték, de csak kevés és egyenetlen mintát véve. Az Aquarius három éves programja alatt 150 kilométeres felbontásban, 0,2 psu (practical salinity unit: „gyakorlati sótartalom egysége”) pontossággal méri a sótartalmat, a világóceán bármely pontja felett legalább havonta elhaladva, összesen annyi mérést végezve, mint amennyit az utóbbi 125 évben összesen.
A műhold az óceánok sótartalmát három 1,413 GHz-en működő mikrohullámú sugárzásmérővel, a tengerfelszín egyenetlenségét 1,26 GHz-es szkatterométerrel méri.
Masat–1
A MaSat–1 (a Magyar és satellite szavakból képzett szó) az első teljesen magyar építésű műhold. A mintegy 1 kilogramm tömegű, 10 centiméter élhosszú kocka formájú technológiai pikoműholdat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen fejlesztik, indítása 2012-ben, több más hold társaságában várható, indiai hordozórakétával.
A CubeSat Projectet a California Polytechnic State University és a San Luis Obispo and Stanford University's Space Systems Development Lab dolgozta ki. Célja, hogy a bekapcsolódó egyetemek 10x10x10x cm méretű, legfeljebb 1 kg tömegű, működő piko-műholdakat fejlesszenek ki. A programhoz már több mint 60 felsőoktatási intézmény csatlakozott.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Űrkutató Diákkörének tagjai 2006-ban, egy BME-konferencián látták meg a würzburgi egyetem által kifejlesztett pikoműholdat, majd 2007-ben, a Lengyel-Magyar űrkutatási konferencián megismerhettek egy lengyel egyetemi fejlesztésű kisműholdat. Ezután fogalmazódott meg bennük, hogy csatlakozzanak a projekthez, és saját fejlesztésű űreszközt hozzanak létre.
A CubeSat Projectet a California Polytechnic State University és a San Luis Obispo and Stanford University's Space Systems Development Lab dolgozta ki. Célja, hogy a bekapcsolódó egyetemek 10x10x10x cm méretű, legfeljebb 1 kg tömegű, működő piko-műholdakat fejlesszenek ki. A programhoz már több mint 60 felsőoktatási intézmény csatlakozott.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Űrkutató Diákkörének tagjai 2006-ban, egy BME-konferencián látták meg a würzburgi egyetem által kifejlesztett pikoműholdat, majd 2007-ben, a Lengyel-Magyar űrkutatási konferencián megismerhettek egy lengyel egyetemi fejlesztésű kisműholdat. Ezután fogalmazódott meg bennük, hogy csatlakozzanak a projekthez, és saját fejlesztésű űreszközt hozzanak létre.
WISE (Wide-field Infrared Survey Explorer)
A WISE (Wide-field Infrared Survey Explorer, angolul Széles látószögű infravörös felmérő felfedező műhold) infravörös csillagászati műhold, melyet a 2009 december 14-én indított a NASA a Medium-class Explorer program keretében. Az égboltfelmérési program célja a teljes égbolt végigfényképezése a 3-25 μm közötti infravörös tartomány négy (3,4, 4,6, 12 és 22 mikrométeres) hullámhosszán, melyből a Hubble űrtávcső épülő utódja, a szintén infravörösben működő James Webb űrtávcső számára állítanak össze katalógust.
A műholdat napszinkron poláris pályára állítják, a pálya síkja a Nap irányával mindig derékszöget zár be, a 40 centiméter átmérőjű távcső pedig a Földdel ellentétes irányba néz (megközelítőleg, amikor a Hold a látómezőbe kerülne, akkor a távcsővel ezt „kikerülik”). Összesen 1,3 millió képet (11 másodpercenként egyet) készített az égboltról (2010 júliusáig), melyek felbontása 1 megapixel (1024×1024 pixel), pixelenként 6 ívmásodperc a közeli, 12 ívmásodperc a közepes infravörösben, látómezeje pedig 47 ívperc. A küldetés hat (esetleg kilenc, ha a hűtéshez felhasznált hidrogén kitart addig) hónapos időtartama alatt az égbolt 99%-át legalább nyolc (az egymást követő keringések során készült, egymást átfedő) felvétellel fedik le. (A pálya jellegéből adódóan ez az égi egyenlítőhöz közelebbi területekre igaz, a pólusokhoz közeledve nő az átfedés mértéke, az égi pólusok pedig minden keringés alkalmával a látómezőbe kerülnek.)
A hagyományos Schmidt-elrendezéssel (melyben egyetlen tükör van, a főtükör) szemben a WISE rendelkezik egy másodlagos, pásztázó tükörrel (scan mirror), melynek feladata a folytonosan mozgó ég elmozdulásának kiküszöbölése. A tükör a képek készítése közben az ég mozgásával ellentétesen elfordul, így a CCD-mátrixra mindig ugyanaz a kép vetül (a két kép készítése közötti időben visszaáll eredeti pozíciójába). A távcsövet és az érzékelőket 15 kilogrammnyi szilárd hidrogén elpárologtatásával hűtik 15 kelvinre, a hűtőanyag fél év utáni elfogyása a küldetés befejezését fogja jelenteni.
A WISE által kapott adatokat rádiós átvitellel naponta négyszer töltik le műholdas közvetítéssel földi állomásra. A képeket számítógépekkel egyesítik, és az adatokból egy atlaszt hoznak létre (ami várhatóan 300 millió infravörös forrást fog tartalmazni), ami az egész éggömböt lefedi és egy listát az összes észlelt objektumról. A program szervezését a Jet Propulsion Laboratory végzi.
A műholdat napszinkron poláris pályára állítják, a pálya síkja a Nap irányával mindig derékszöget zár be, a 40 centiméter átmérőjű távcső pedig a Földdel ellentétes irányba néz (megközelítőleg, amikor a Hold a látómezőbe kerülne, akkor a távcsővel ezt „kikerülik”). Összesen 1,3 millió képet (11 másodpercenként egyet) készített az égboltról (2010 júliusáig), melyek felbontása 1 megapixel (1024×1024 pixel), pixelenként 6 ívmásodperc a közeli, 12 ívmásodperc a közepes infravörösben, látómezeje pedig 47 ívperc. A küldetés hat (esetleg kilenc, ha a hűtéshez felhasznált hidrogén kitart addig) hónapos időtartama alatt az égbolt 99%-át legalább nyolc (az egymást követő keringések során készült, egymást átfedő) felvétellel fedik le. (A pálya jellegéből adódóan ez az égi egyenlítőhöz közelebbi területekre igaz, a pólusokhoz közeledve nő az átfedés mértéke, az égi pólusok pedig minden keringés alkalmával a látómezőbe kerülnek.)
A hagyományos Schmidt-elrendezéssel (melyben egyetlen tükör van, a főtükör) szemben a WISE rendelkezik egy másodlagos, pásztázó tükörrel (scan mirror), melynek feladata a folytonosan mozgó ég elmozdulásának kiküszöbölése. A tükör a képek készítése közben az ég mozgásával ellentétesen elfordul, így a CCD-mátrixra mindig ugyanaz a kép vetül (a két kép készítése közötti időben visszaáll eredeti pozíciójába). A távcsövet és az érzékelőket 15 kilogrammnyi szilárd hidrogén elpárologtatásával hűtik 15 kelvinre, a hűtőanyag fél év utáni elfogyása a küldetés befejezését fogja jelenteni.
A WISE által kapott adatokat rádiós átvitellel naponta négyszer töltik le műholdas közvetítéssel földi állomásra. A képeket számítógépekkel egyesítik, és az adatokból egy atlaszt hoznak létre (ami várhatóan 300 millió infravörös forrást fog tartalmazni), ami az egész éggömböt lefedi és egy listát az összes észlelt objektumról. A program szervezését a Jet Propulsion Laboratory végzi.
2011. szeptember 27., kedd
2011. szeptember 26., hétfő
2011. szeptember 19., hétfő
2011. szeptember 18., vasárnap
Csillagászati rajzaim - My astronomy draws Cseh Viktor
Szintén egy lelkes észlelő,Cseh Viktor nagyon érdekes technikával készített csillagászati rajzai.
2011. szeptember 16., péntek
Az ég feltérképezése a tenger mélyéről: Neutroncsillagászat az Antares kísérlettel
John Carr írása,Centre de Physique des Particules de Marseille, Franciaország.
A Fizikai Szemle archívuma 1950-2011.
MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT
A Mathematikai és Természettudományi Értesítőt az Akadémia 1882-ben indította
A Mathematikai és Physikai Lapokat Eötvös Loránd 1891-ben alapította.
A Mathematikai és Természettudományi Értesítőt az Akadémia 1882-ben indította
A Mathematikai és Physikai Lapokat Eötvös Loránd 1891-ben alapította.
Kozmikus sugárzás,időjárás,éghajlat:Hol a hiányzó láncszem?
Kiss Péter, Csabai István, Lichtenberger János, Jánosi Imre,
ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék,
ELTE TTK Űrkutató Csoport.
ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék,
ELTE TTK Űrkutató Csoport.
Mi dolgunk az űrben?
Bejczy Antal írása,Kaliforniai Műegyetem Jet Propulsion Laboratory,
Pasadena, Kalifornia.
Pasadena, Kalifornia.
Közeli szupernóva-robbanások Földtörténeti hatásai
Detre Csaba,Magyar Állami Földtani Intézet.
Tóth Imre,MTA Csillagászati Kutató Intézet.
Tóth Imre,MTA Csillagászati Kutató Intézet.
Poláros pillantás az égre teljes napfogyatkozáskor
Az égbolt és a napkorona különös polarizációs mintázata 1999. augusztus 11-én.
Horváth Gábor, Gál József, Pomozi István
Eötvös Egyetem, Biologiai Fizika Tanszék
Kriska György
Eötvös Egyetem, Embertani Tanszék
Rüdiger Wehner
Zoologisches Institut, Universitöt Zürich
Horváth Gábor, Gál József, Pomozi István
Eötvös Egyetem, Biologiai Fizika Tanszék
Kriska György
Eötvös Egyetem, Embertani Tanszék
Rüdiger Wehner
Zoologisches Institut, Universitöt Zürich
Kozmikus Sugárzás és Csillagászat
Sir Arnold Wolfendale írása aki az Európai Fizikai Társaság elnöke,
a Royal Society tagja,a Királyi Intézet kísérleti fizika professzora,és
a Durhami Egyetem nyugalmazott tanára.
a Royal Society tagja,a Királyi Intézet kísérleti fizika professzora,és
a Durhami Egyetem nyugalmazott tanára.
2011. szeptember 13., kedd
Nagy Károly Csillagászati Közhasznú Alapítvány
A Nagy Károly Csillagászati Közhasznú Alapítvány honlapja.
Üstökösök és kisbolygók
Tóth Imre,a MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet tudományos munkatársának cikke.
Bolygótestek a Naprendszerben
Illés Erzsébet,a MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének tudományos főmunkatársának cikke.
Extragalaktikus csillagászat
Extragalaktikus csillagászat - Frey Sándor
vezető tanácsos, PhD, Földmérési és Távérzékelési Intézet Kozmikus Geodéziai Obszervatóriuma.
vezető tanácsos, PhD, Földmérési és Távérzékelési Intézet Kozmikus Geodéziai Obszervatóriuma.
Klaus Mödinger csillagászati honlapja
Klaus Moedinger csillagászati weboldala,fényképekkel,távcsőajánlóval,egyebekkel.
2011. szeptember 12., hétfő
Röntgen- és gammacsillagászat
Szatmáry Károly-Kiss László-Mészáros Szabolcs-Vinkó József.: Röntgen- és gammacsillagászat
Az Univerzum történetének tudománya
Patkós András cikke: Kozmológia: Az Univerzum történetének tudománya.
A "sötét anyag"
Fényes Tibor cikke: Az Univerzum uralkodó anyagfajtája, a “sötét anyag”, Fizikai Szemle 2008/3.
Ausztrália Űrkutatási Intézete (ASRI)
Ausztrália Űrkutatási Intézetének (ASRI - Australian Space Research Institute) a honlapja.
2011. szeptember 11., vasárnap
Első Pesti Egyetemi Rádió - Csillagászat és planetológia
Az Első Pesti Egyetemi Rádió,Csillagászati,Asztrofizikai,és bolygókutatás témájú letölthető archív műsorainak gyüjtőhelye.
Mars Desert Research Station
Mars Desert Research Station - Egy esetlegesen jövőben megvalósuló emberes Marsra szállás
szimulálása,a Marshoz nagyon hasonló tájon,geológiai terepgyekorlatokkal,korábban Magyar részvétellel.
szimulálása,a Marshoz nagyon hasonló tájon,geológiai terepgyekorlatokkal,korábban Magyar részvétellel.
2011. szeptember 10., szombat
Rádiós meteordetektáló program.
Rádiós meteordetektáló program,és az elektronika elkészítésének leírása.
Nemzetközi Rádiómeteoros észlelési adatbázis
A Nemzetközi Rádiómeteoros észlelési adatbázis weblapja.
2011. szeptember 7., szerda
Brit Csillagászati Egyesület
Brit Csillagászati Egyesület - http://britastro.org/baa/
Brit Csillagászati Egyesület blogja - http://britastro.org/blog/
Brit Csillagászati Egyesület blogja - http://britastro.org/blog/
SECCHI - Sun Earth Connection Coronal and Heliospheric Investigation
A STEREO négy műszercsoportot vitt magával, A SECCHI (Sun-Earth Connection Coronal and Heliospheric Investigation) 4 távcsövet foglal magába. Ezek közül kettő - egy széles és egy keskeny látószögű - a látható fény tartományában működő koronográf (a napkoronát észlelő teleszkóp), egy extrém ultraibolya távcső (a SOHO EIT műszerének javított változata). Ezek mellett szerepel még egy új típusú, rendkívül széles látószögű, mintegy 300 napsugár távolságig működő műszer (Helio spheric Imager), amely a világon először ad majd képet a koronakitörések bolygóközi térbeli terjedéséről. A WAVES műszer nevének megfelelően antennákból áll és 10 kHz-től 16 MHz-ig terjedő frekvenciájú rádióhullámokat detektál. A PLASTIC (PLAsma and Supra-Thermal Ion Composition) berendezés méri a napszél protonjainak és alfa-részecskéinek eloszlásfüggvényét, a részecskék sűrűségét, sebességét, hőmérsékletét és ezek anizotrópiáját; valamint a nehezebb ionok elemösszetételét, töltés szerinti eloszlását, sebességét, hőmérsékletét.
A negyedik detektoregyüttes, az IMPACT (In situ Measurements of Particles and CME Transients) a napszélplazma in situ analízisével és elméleti modellezéssel járul hozzá a programhoz. Az alábbi műszereket foglalja magába:
Az SW kísérlet méri a napszélben található szupertermikus protonok és hélium-magok háromdimenziós sebességeloszlását, a nehezebb magok tömeg- és töltéseloszlását, valamint az elektronok fluxusát igen széles energiatartományban a hideg plazmától (kT < 1 eV) mintegy 100 keV energiáig.
A magnetométer méri a mágneses térerősség vektorát.
A szoláris energikus részecske (SEP), kísérlet nagyobb energiájú elektronokat (0,02-8 MeV) protonokat és alfa-részecskéket (0,03-100 MeV/amu), valamint 3He és nehezebb magokat (0,03-40 MeV/amu) detektál 4 különböző részecsketeleszkóp segítségével.
Az IMPACT szerepe elsősorban abban áll, hogy az iker-űrszondák segítségével összekapcsolhatóvá válnak az egyik szonda koronográfjával a Napkoronában észlelt 3 dimenziós alakzatok a másik által lassú napszélben detektált struktúrákkal. Ezáltal jelentős előrelépést várhatunk a szoláris részecskeeseményekben végbemenő részecskegyorsítás és terjedés megértésében és a koronakitörések és a nap mágneses ciklusa közötti összefüggés felderítésében. A koronakitörések eredetére nézve az elektronok és szupertermikus ionok anizotrópiájának nagy pontosságú mérésével lehetővé teszi, hogy a bolygóközi koronakitörés és a Nap közötti mágneses összeköttetést megtaláljuk.
A negyedik detektoregyüttes, az IMPACT (In situ Measurements of Particles and CME Transients) a napszélplazma in situ analízisével és elméleti modellezéssel járul hozzá a programhoz. Az alábbi műszereket foglalja magába:
Az SW kísérlet méri a napszélben található szupertermikus protonok és hélium-magok háromdimenziós sebességeloszlását, a nehezebb magok tömeg- és töltéseloszlását, valamint az elektronok fluxusát igen széles energiatartományban a hideg plazmától (kT < 1 eV) mintegy 100 keV energiáig.
A magnetométer méri a mágneses térerősség vektorát.
A szoláris energikus részecske (SEP), kísérlet nagyobb energiájú elektronokat (0,02-8 MeV) protonokat és alfa-részecskéket (0,03-100 MeV/amu), valamint 3He és nehezebb magokat (0,03-40 MeV/amu) detektál 4 különböző részecsketeleszkóp segítségével.
Az IMPACT szerepe elsősorban abban áll, hogy az iker-űrszondák segítségével összekapcsolhatóvá válnak az egyik szonda koronográfjával a Napkoronában észlelt 3 dimenziós alakzatok a másik által lassú napszélben detektált struktúrákkal. Ezáltal jelentős előrelépést várhatunk a szoláris részecskeeseményekben végbemenő részecskegyorsítás és terjedés megértésében és a koronakitörések és a nap mágneses ciklusa közötti összefüggés felderítésében. A koronakitörések eredetére nézve az elektronok és szupertermikus ionok anizotrópiájának nagy pontosságú mérésével lehetővé teszi, hogy a bolygóközi koronakitörés és a Nap közötti mágneses összeköttetést megtaláljuk.
2011. szeptember 5., hétfő
2011. szeptember 4., vasárnap
Celestia
A Celestia egy ingyenes 3D csillagászati program Windows, Mac OS X és GNU/Linux operációs rendszerekre. GNU General Public License alatt van licencelve, készítője Chris Laurel.
A program a Hipparcos-katalóguson alapul, képes megjeleníteni objektumokat műhold nagyságtól egészen galaxis méretekig, OpenGL-t használva. Sok más planetáriumszoftverrel ellentétben a felhasználó szabadon repülhet a világegyetemben.
A program a Hipparcos-katalóguson alapul, képes megjeleníteni objektumokat műhold nagyságtól egészen galaxis méretekig, OpenGL-t használva. Sok más planetáriumszoftverrel ellentétben a felhasználó szabadon repülhet a világegyetemben.
Deep Sky Atlas
Michael Vlasov által szerkeztett letölthető,80 oldalas PDF csillagatlaszának weblapja,egyéb térképek,listák társaságában.
Messier 45
Mikkel Steine online katalógusa. 600000 mélyég-objektum, változócsillag és kettőscsillag térképekkel és DSS felvételekkel.
2011. szeptember 2., péntek
2011. szeptember 1., csütörtök
Asztrofotográfusok honlapjai:
William McLaughlin - http://nightskypictures.com/
Steve Cannistra - http://www.starrywonders.com/
Andrea Tamanti - http://www.tamanti.it/astronomy.htm
Alan Chen - http://heavenlyview.com/
Warren Keller - http://www.billionsandbillions.com/
Ted Wolfe - http://www.tedwolfe.com/
Russell Croman - http://www.rc-astro.com/
Johannes Schedler - http://panther-observatory.com/
Adam Block - http://caelumobservatory.com/
Steve Cannistra - http://www.starrywonders.com/
Andrea Tamanti - http://www.tamanti.it/astronomy.htm
Alan Chen - http://heavenlyview.com/
Warren Keller - http://www.billionsandbillions.com/
Ted Wolfe - http://www.tedwolfe.com/
Russell Croman - http://www.rc-astro.com/
Johannes Schedler - http://panther-observatory.com/
Adam Block - http://caelumobservatory.com/
2011. augusztus 30., kedd
2011. augusztus 29., hétfő
Csillagászati Tudásbázis - Magyar Csillagászati Egyesület
Csillagászati Tudásbázis - az MCSE honlapja.
Albert Einstein "online" archívum
Albert Einstein (Ulm, Württemberg, Németország, 1879. március 14. – Princeton, New Jersey, USA, 1955. április 18.) elméleti fizikus; tudományos és laikus körökben egyaránt a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják. Ő fejlesztette ki a relativitáselméletet és nagymértékben hozzájárult a kvantummechanika, a statisztikus mechanika és a kozmológia fejlődéséhez. 1921-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazták „az elméleti fizika területén szerzett érdemeiért, különös tekintettel a fényelektromos jelenség törvényszerűségeinek felismeréséért”.
A hétköznapi emberek körében Einstein vált a legmagasabb fokú zsenialitás szinonimájává, arcképe egyike a legismertebbeknek a világon. 1999-ben Einsteint a Time folyóirat az „évszázad emberének” nevezte.
A hétköznapi emberek körében Einstein vált a legmagasabb fokú zsenialitás szinonimájává, arcképe egyike a legismertebbeknek a világon. 1999-ben Einsteint a Time folyóirat az „évszázad emberének” nevezte.
Planetáriumok Oroszországban
Orosz Planetáriumok listája,műszerezettségeik leírásával,elérhetőségeikkel.
NPO Lavocskin
Az NPO Lavocskin, teljes nevén a Szemjon Lavocskin nevét viselő Tudományos-termelési Egyesülés (oroszul: Научно-производственное объединение имени С.А. Лавочкина, magyar átírással: Naucsno-proizvogyityelnoje objegyinyenyije Sz. A. Lavocskina) orosz űrkutatási gépgyártó vállalat. Fő tevékenységi köre az űrkutatásban használatos berendezések, többek között űrszondák, műholdak fejlesztése és gyártása.1937-ben alapították.
2011. augusztus 28., vasárnap
2011. augusztus 24., szerda
Lupu Victor csillagászata
Lupu Victor,Romániai amatőrcsillagász blogja,mely leginkább a Hold fényképezéséről szól.Ezenkívül megtekinthetőek érdekes digitális művei is a holdról.
2011. augusztus 21., vasárnap
Stellarium
A Stellarium szabad, nyílt forráskódú számítógépes planetáriumprogram. Élethű 3D-s látványt nyújt – mintha szabad szemmel, binokulárral vagy távcsővel néznéd az eget.
Planetáriumi vetítőkben is használják.Erről a webcímről teljesen ingyen letölthető.
Planetáriumi vetítőkben is használják.Erről a webcímről teljesen ingyen letölthető.
Binary - archívum
A „Binary” az MCSE Kettőscsillag-észlelő szakcsoportjának körlevele volt. Kettőscsillagokkal kapcsolatos cikkeket, fordításokat és észleléseket közöltek a jó nyomdatechnikájú lapszámok. Négy száma jelent meg: 1993/1., 1994/1., 1995. (3. sz.), 1999. (4. sz.). Az első hármat a Janus Pannonius Tudományegyetem Természettudomány Kara adta ki Pécsett, a negyediket az Magyar Csillagászati Egyesület. A 3. szám A5, a többi A4 méretű volt. Szerkesztette: Ladányi Tamás. Közreműködött (a technikai és a számítógépes szerkesztésben) még: Tepliczky István, Nagyváradi László, Kocsis Antal, Dezső Gábor.
Magyar Elektronikus Könyvtár - Csillagászat,Űrkutatás
A Magyar Elektronikus Könyvtár Csillagászati vonatkozású archívuma,szabadon letölthető kiadványokkal.
2011. augusztus 20., szombat
Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló
Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló honlapja. (Székesfehérvár)
Űrkalendárium,évfordulók
Space Calendar - Milyen csillagászati, űrkutatási esemény vagy évforduló van ma?
A csillagok színképe
A csillagok színképe - Vinkó József, Szatmáry Károly, Kaszás Gábor, Kiss László cikke.
Stardust
Stardust - Az űrszonda 2006 január 16.-án sikeresen ledobta egy üstökös porát tartalmazó mintagyűjtő kapszulát. NASA tájékoztatója
Marszondák a kezdetektől a tervezettekig
Chronology of Mars Exploration - Marszondák a kezdetektől a tervezettekig,időrendben.
2011. augusztus 18., csütörtök
2011. augusztus 10., szerda
2011. augusztus 9., kedd
2011. augusztus 8., hétfő
Európa műholdképe
Folyvást frissülő Európai műholdkép.
http://1.1.1.2/bmi/meteocentre.com/sat/europe/alleurope_vis.gif
http://1.1.1.2/bmi/meteocentre.com/sat/europe/alleurope_vis.gif
IAU Minor Planet Center
Az IAU,vagyis a Nemzetközi Csillagászati Unió,kisbolygókkal foglalkozó weblapja.
2011. augusztus 6., szombat
Carl Sagan
Carl Edward Sagan (1934. november 9. – 1996. december 20.) amerikai csillagász, planetológus, asztrobiológus és rendkívül szuggesztív ismeretterjesztő volt. A Cornell egyetem csillagászati és űrtudományi tanszékének professzora, a bolygókutató laboratórium vezetője volt. Kutatásai kezdetben a Vénusz és a Mars légkörére irányultak. Ő tervezte a Viking űrszondák exobiológiai programját. Fontos szerepe volt a NASA űrszondái (Mariner, Voyager, Viking) tudományos programjainak tervezésében, irányításában. A SETI-programok egyik megindítója és vezetője volt. Kiváló népszerűsítő is volt, könyvei, de különösen a Kozmosz című tévésorozata az egész világon nagy sikert aratott. Élete során több mint 600 tudományos cikket publikált, emellett 20 csillagászati témájú könyv szerzőjeként, társszerzőjeként is ismert.
Carl Sagan a New York-i Brooklynban született. Szülei „átlagamerikaiak” voltak; apja, Sam Sagan ruhaipari munkás volt, anyja, Rachel Molly Gruber pedig háztartásbeli. A Carl nevet anyai nagyanyja, Clara emlékére kapta, akit sohasem ismerhetett meg. A középiskoláit még New Yorkban végezte el, egyetemre azonban már Chicagóba járt. A University of Chicago diákjaként 1955-ben szerezte meg a bachelor, 1956-ban a master fokozatot fizikából. 1960-ban aztán ugyanitt doktorált csillagászat és asztrofizika tárgyakból. Diákévei alatt a genetikába is belekóstolt, egy labor munkatársaként.
1962-68 között a Smithsonian Csillagvizsgálóban dolgozott fiatal csillagászként. Ezekben az években a Harvard Egyetemen is tanított, innen indult rendkívüli ismeretterjesztői karrierje is. 1968-ban visszatért szülőföldjére, New York államba és a Cornell egyetemen kezdett tanítani. 1971-ben az egyetem professzorává, egyben az ott működő Bolygókutatási Laboratórium vezetőjévé avatták. 1972-81 között a szintén a Cornell által működtetett Rádiófizikai és Űrkutatási Központ társigazgatói funkcióját is betöltötte.
A NASA űrprogramjainak kezdeteitől tanácsadóként tevékenykedett, ennek keretében az Apollo-program űrhajósainak felkészítésében is részt vett. Legfőképpen azonban a naprendszer felfedezését célzó űrszondás repülések előkészítésében töltött be fontos szerepet. Egyebek mellett az ő ötlete volt, hogy a naprendszert elhagyó űrszondák az azokat esetleg megtaláló földönkívüliek által megfejthető, a Föld üdvözletét tolmácsoló üzeneteket vigyenek magukkal. Az ötlet alapján Carl Sagan állította össze azt az üzenetet, amit a Pioneer-10 és a Pioneer–11 vitt magával egy-egy gravírozott aranyozott fémlap formájában. Később ugyancsak ő volt az, aki ezen üzenetek továbbfejlesztésével megalkotta a Voyager-1 és Voyager–2 által hordozott hanglemezt formázó aranylemezt, amely sokkal nagyobb információmennyiséget hordozott a Föld üzeneteként a földönkívüliek számára.
Sagan központi alakja volt a Vénuszon uralkodó magas hőmérséklet felfedezésének. Az 1960-as években senki sem tudta, milyenek lehetnek a körülmények a Vénuszon. Sagan egy listában összegezte a saját elgondolásait, miszerint a bolygó száraz és rendkívül forró. A bolygó felől fogott rádióhullámok vizsgálatából jutott a forró felszíni hőmérséklet teóriájáig (és állította, hogy ott 500 °C fok hőmérséklet uralkodik). Mint vendégtudós, alkalma volt a NASA Jet Propulsion Laboratory munkájában és a Naprendszer bolygóihoz indított Mariner szondák tervezésében is részt venni. 1962-ben a Mariner–2 aztán méréseivel igazolta is Sagan feltevését.
A Vénusszal kapcsolatban további ösztönös megérzései is voltak a bolygó légkörének forróságára és roppant nyomására vonatkozólag. A Vénuszon természetes módon lejátszódott globális felmelegedés katasztrofális hatásait párhuzamba állította a Földön, az ember által előidézett hasonló folyamattal, felhívva az emberiség figyelmét az éppencsak elkezdődött folyamat veszélyeire, az üvegházhatású gázok elszabadulásának katasztrofális következményeire.
Sagan volt az, aki először tette közzé azt a feltételezést, hogy a Jupiter Europa holdjának kérge alatt óceán, a Szaturnusz Titán holdjának felszínén pedig óceán, vagy tengerek, tavak lehetnek. Ennek alapján az Európa feltételezett vízóceánját alkalmasnak tartotta a naprendszeren belüli élet egyik lehetséges helyszíneként. Az Europa felszín alatti óceánjának létezését a Galileo szonda 1995-2003 között, a Jupiter rendszerében végzett vizsgálatának indirekt bizonyítékai alá is támasztották. A Titán esetében a jelenleg is ott tevékenykedő Cassini 2008 júliusában szerzett egyértelmű bizonyítékot folyékony szénhidrogének alkotta tavak létezésére.
A Jupiter atmoszférájának felsőbb rétegeit szintén az élet lehetséges színterének gondolta, hisz a bolygó légköre rengeteg szerves molekulát tartalmazhat, amelyből élő szervezetek fejlődhetnek ki a körülmények hatására.
Sagan legismertebb kutatásai azonban a lehetséges földönkívüli élet kutatásával kapcsolatosak. Ezek keretében végezte el híres kísérleteit, amelyben bizonyította, hogy aminosavak (szerves molekulák) tudnak keletkezni egyszerű kémiai elemekből sugárzás hatására.
Sagan tudományos munkásságának legfőbb súlypontját a földönkívüli élet keresése jelentette. Ő ösztönözte tudóstársait leginkább, hogy rádióantennákkal figyeljék a kozmoszt, értelmes lények által küldött jeleket keresve. Szuggesztivitására támaszkodva 1982-ben sikerült közzétenni egy felhívást a Science magazinban, melyet 70 tudóstársa – köztük 7 Nobel-díjas – írt alá és amely a SETI-kutatások elmélyítésére ösztönzött. Ma ezt a felhívást tekintjük fordulópontnak az addig vitatott, sokak által ostobaságnak tekintett SETI tudománykénti elfogadása ügyében. Szintén sok munkája feküdt a Naprendszer kutatását célzó űrszondák szükségességének hangsúlyozásában, a NASA vezetők ebbéli rábeszélésében.
Sagan alapította a Planetary Society-t, a világűr iránt érdeklődőkből álló, óriási tagszámú (a világ 140 országában több mint 100 000 tagú) baráti kört. Emellett az alapítványként működő SETI Intézet kurátori testületének is tagja volt. Több amerikai tudományos egyesület csillagászati szekciójának elnöki, főtitkári tisztét is betöltötte.
Segédkezett dr. Frank Drake földönkívülieknek szánt rádióüzenetének megírásában, melyet 1974. november 16-án sugároztak az űrbe az arecibói rádiótávcsővel.
Carl Sagan a tudományt eszköznek tekintette a békéért, vagy a környezet védelméért való küzdelemben. A hidegháború idején egyike volt az öt tudós által jegyzett TTAPS jelentés íróinak, amely tanulmányban matematikai modellekre támaszkodva bizonyították be, hogy egy esetleges nukleáris háborút nukleáris tél követne, amely alapjaiban boríthatja fel a Föld természeti egyensúlyát. Emellett ismert az is, hogy Sagant kutatóként alkalmazták volna az amerikai légierő egy 1950-es évekbeli – soha meg nem valósított – tervében, amely egy holdi atomrobbantást célzott volna.
Sagan hitt a Drake-formula által jósoltakban, abban, hogy nagyszámú földönkívüli civilizáció jöhet létre a kozmoszban, de az ilyen civilizációk létére vontakozó bizonyítékok hiánya – az Enrico Fermi által leírt Fermi-paradoxon szerint – azt sugallja, hogy a technológiai civilizációk hamar elpusztítják önmagukat. Mindez arra ösztönözte, hogy megtalálja és írásaiban a nagyközönség elé tárja azokat a lehetőségeke, amelyek az emberiség önpusztításához vezethetnek, mindig remélve, hogy az emberiség elkerülheti a katasztrófát és inkább a világűrt meghódító fajjá válik. Ebbéli aggodalmait legszemléletesebben a mára legendássá vált Kozmosz c. ismeretterjesztő sorozata utolsó részében jelenítette meg.
1981-es harmadik házasságát követően a Ronald Reagan elnök fémjelezte éra eszkalálódó fegyverkezési versenye legrosszabb félelmeit látszott igazolni, ezért politikailag egyre aktívabb lett. 1983 márciusában a Reagen-adminisztráció bejelentette a Csillagháború néven elhíresült tervezetet, a Stratégiai Védelmi Kezdeményezést, melyben a világűrbe telepített fegyverek vonnának védernyőt az USA fölé a szovjet nukleáris fenyegetéssel szemben. Sagan azonnal nyilvánosan emelte fel szavát a terv ellen, kifejtve, hogy az megbonthatja a nagyhatalmak közötti nukleáris egyensúlyt, lehetetlenné téve a nukleáris leszerelési folyamatot, felvetve az emberiség nukleáris végpusztulásásnak esélyét.
Amikor Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár 1985. augusztus 6-án bejelentette a szovjet atomfegyverkísérletek egyoldalú moratóriumát, Reagen ezt üres propagandafogásnak bélyegezte és országa hasonló kísérleteinek folytatását jelentette be. Erre válaszul amerikai békeaktivisták egy tiltakozó akció-sorozatot szerveztek a Las Vegas mellett fekvő Nevadai Teszt Lőtérre, az USA atombombatesztjeinek helyszínére. Az 1986-87 során tartó tiltakozássorozatban több száz aktivistát tartóztattak le (köztük például Martin Sheen hollywoodi sztárt). Carl Sagan maga is kétszer volt a letartóztatottak között, mindkétszer akkor tartóztatták le, amikor átmászott a lőtér szögesdrótkerítésén.
Sagan másik, kevésbé ismert tevékenysége a kábítószer társadalmi hatásainak vizsgálata volt, saját tapasztalatok alapján. Carl Sagan mohó marihuánafogyasztó volt – bár ezt nyilvánosan sohasem ismerte el; „Mr. X” álnéven novellát is írt a több mű gyűjteményeként megjelent Újragondolt marihuána című, Lester Grinspoon által szerkesztett könyvben. Sagan ebben leírta, hogy a szer serkentette néhány munkáját és fokozta az élményeit. Grinspoon csak Sagan halála után fedte fel – a csillagász életrajzírója számára – Mr. X kilétét.
Sagan a csillagászati tudományok, a kozmosz emberekkel való megismertetésének egyik legnagyszerűbb alakja volt. Ő volt a társírója, társproducere, és főszereplője a világszerte népszerűvé vált Kozmosz: Személyes utazás című 13 részes ismeretterjesztő tévésorozatnak. A filmsorozat számos tudományos témát járt körül, olyanokat, mint az élet eredete és a helyünk a világegyetemben. A sorozatot először 1980-ban sugározták, később még 60 országban is vetítették – köztük Magyarországon is – és közel 600 millió nézője volt. Alkotói Emmy-díjban és Peabody-díjban részesültek érte.
Carl Sagan később a Kozmoszt könyv alakban is megírta, és ez lett az angol nyelven írt, valaha legtöbb példányban eladott tudományos ismeretterjesztő mű. Számos más nagysikerű könyv is származik még Sagantől, így a Pulitzer-díjas Az éden sárkányai: Gondolatok az emberi értelem fejlődéséről, vagy a Broca agya: Gondolatok a tudomány romantikájáról és a Kozmosz folytatásaként írt Halványkék pötty: Látomás az emberiség űrbeli jövőjéről. De egy regénye, a Kapcsolat is híressé lett, amelyből Jodie Foster főszereplésével mozifilm is készült (lásd: Kapcsolat).
Ugyanakkor Sagan munkásságának tudományos megítélése nem volt egyöntetű. Tudományos ismeretterjesztői tevékenységét mindenki támogatta és elismerte, amellyel a hétköznapi emberekhez közelebb vitte a tudományt, és amellyel küzdött az áltudományok ellen. Mindemellett némi aggodalom kísérte néhány félreérthető és néha nem a tudományos konszenzuson alapuló megnyilvánulását. Ilyen volt, amikor könyörtelenül ízekre szedte Imanuel Velikovszkij Ütköző világok című vitatott művét, ám maga is számos hibát vétett érvelésében, ami miatt Robert Jastrow, a NASA csillagásza szomorúan bírálta őt: „Sagan professzor számításai hatásaiban figyelmen kívül hagyják a gravitáció alapvető törvényeit”.
Élete kései szakaszában alkotott műve, a Kísértetjárta Föld, avagy a Tudomány, mint gyertya a sötétben egész tudományos munkásságának ars poeticáját foglalja össze. Ebben a szkepticizmust, a kritikus gondolkodást tudományos módszerként aposztrofálja és az olvasóknak olyan módszereket ajánl, melyekkel a felfedezések, tudományos magyarázatok tesztelhetők, és a megtévesztő, vagy csaláson alapuló eredmények kiszűrhetők.
Csontvelőrák, egy hosszú és gyötrelmes betegség támadta meg, ám halálát tüdőgyulladás okozta 1996. december 20-án, 62 éves korában.
Carl Sagan emblematikus figurává vált a tudományos ismeretterjesztés területén, elismert harcosként küzdött az áltudományok és a tudomány korlátozását hirdetők ellenében. Humanizmusa, az emberi élet jobbítását és védelmét hirdető tanai legalább olyan ismert volt, mint a tudomány iránti elkötelezettsége, amely kora egyik jelentős személyiségévé avatta.
Ennek elismeréseként a halála után nem sokkal bemutatott Kapcsolat – az ő azonos című novellájából készült – filmet az alkotók a film végén megjelenő „Carlnak” felirattal az ő emlékére ajánlották. Munkássága igazi elismeréseként a Marson 1997. július 4-én sikeresen landolt Mars Pathfinder szonda leszállási helyét Carl Sagan Emlékállomás névre keresztelték. Később egy, a fő aszteroidaövben keringő kisbolygót, az 1982-ben felfedezett 2079-es számút is Sagan névre kereszteltek a tudós tiszteletére és emlékére. 2001. november 9-én – Sagan 67. születésnapján – a NASA Ames Kutatóközpontjában letették az alapkövét a Carl Sagan Kozmoszbeli Élet Kutatóközpontnak, amely 2006. október 22-én nyitotta meg kapuit.
Sagan leghőbb vágyát – eljutni egy idegen bolygóra – fia öltötte költői formába. Nick Sagan a sikeres Star Trek sorozat néhány epizódját írta, amelyek egyikében megjelenik egy pár másodpercnyi jelenet, ahol a Mars Pathfinder szonda kutatórobotjának, a Sojourney modellje kis emléktárgyként tűnik fel a Carl Sagan Emlékállomás makettjében mellette egy Sagan-idézettel: „Bármilyen ok hozott is a Marsra, örülök, hogy itt vagy és azt kívánom bárcsak veled lehetnék…”
Carl Sagan a New York-i Brooklynban született. Szülei „átlagamerikaiak” voltak; apja, Sam Sagan ruhaipari munkás volt, anyja, Rachel Molly Gruber pedig háztartásbeli. A Carl nevet anyai nagyanyja, Clara emlékére kapta, akit sohasem ismerhetett meg. A középiskoláit még New Yorkban végezte el, egyetemre azonban már Chicagóba járt. A University of Chicago diákjaként 1955-ben szerezte meg a bachelor, 1956-ban a master fokozatot fizikából. 1960-ban aztán ugyanitt doktorált csillagászat és asztrofizika tárgyakból. Diákévei alatt a genetikába is belekóstolt, egy labor munkatársaként.
1962-68 között a Smithsonian Csillagvizsgálóban dolgozott fiatal csillagászként. Ezekben az években a Harvard Egyetemen is tanított, innen indult rendkívüli ismeretterjesztői karrierje is. 1968-ban visszatért szülőföldjére, New York államba és a Cornell egyetemen kezdett tanítani. 1971-ben az egyetem professzorává, egyben az ott működő Bolygókutatási Laboratórium vezetőjévé avatták. 1972-81 között a szintén a Cornell által működtetett Rádiófizikai és Űrkutatási Központ társigazgatói funkcióját is betöltötte.
A NASA űrprogramjainak kezdeteitől tanácsadóként tevékenykedett, ennek keretében az Apollo-program űrhajósainak felkészítésében is részt vett. Legfőképpen azonban a naprendszer felfedezését célzó űrszondás repülések előkészítésében töltött be fontos szerepet. Egyebek mellett az ő ötlete volt, hogy a naprendszert elhagyó űrszondák az azokat esetleg megtaláló földönkívüliek által megfejthető, a Föld üdvözletét tolmácsoló üzeneteket vigyenek magukkal. Az ötlet alapján Carl Sagan állította össze azt az üzenetet, amit a Pioneer-10 és a Pioneer–11 vitt magával egy-egy gravírozott aranyozott fémlap formájában. Később ugyancsak ő volt az, aki ezen üzenetek továbbfejlesztésével megalkotta a Voyager-1 és Voyager–2 által hordozott hanglemezt formázó aranylemezt, amely sokkal nagyobb információmennyiséget hordozott a Föld üzeneteként a földönkívüliek számára.
Sagan központi alakja volt a Vénuszon uralkodó magas hőmérséklet felfedezésének. Az 1960-as években senki sem tudta, milyenek lehetnek a körülmények a Vénuszon. Sagan egy listában összegezte a saját elgondolásait, miszerint a bolygó száraz és rendkívül forró. A bolygó felől fogott rádióhullámok vizsgálatából jutott a forró felszíni hőmérséklet teóriájáig (és állította, hogy ott 500 °C fok hőmérséklet uralkodik). Mint vendégtudós, alkalma volt a NASA Jet Propulsion Laboratory munkájában és a Naprendszer bolygóihoz indított Mariner szondák tervezésében is részt venni. 1962-ben a Mariner–2 aztán méréseivel igazolta is Sagan feltevését.
A Vénusszal kapcsolatban további ösztönös megérzései is voltak a bolygó légkörének forróságára és roppant nyomására vonatkozólag. A Vénuszon természetes módon lejátszódott globális felmelegedés katasztrofális hatásait párhuzamba állította a Földön, az ember által előidézett hasonló folyamattal, felhívva az emberiség figyelmét az éppencsak elkezdődött folyamat veszélyeire, az üvegházhatású gázok elszabadulásának katasztrofális következményeire.
Sagan volt az, aki először tette közzé azt a feltételezést, hogy a Jupiter Europa holdjának kérge alatt óceán, a Szaturnusz Titán holdjának felszínén pedig óceán, vagy tengerek, tavak lehetnek. Ennek alapján az Európa feltételezett vízóceánját alkalmasnak tartotta a naprendszeren belüli élet egyik lehetséges helyszíneként. Az Europa felszín alatti óceánjának létezését a Galileo szonda 1995-2003 között, a Jupiter rendszerében végzett vizsgálatának indirekt bizonyítékai alá is támasztották. A Titán esetében a jelenleg is ott tevékenykedő Cassini 2008 júliusában szerzett egyértelmű bizonyítékot folyékony szénhidrogének alkotta tavak létezésére.
A Jupiter atmoszférájának felsőbb rétegeit szintén az élet lehetséges színterének gondolta, hisz a bolygó légköre rengeteg szerves molekulát tartalmazhat, amelyből élő szervezetek fejlődhetnek ki a körülmények hatására.
Sagan legismertebb kutatásai azonban a lehetséges földönkívüli élet kutatásával kapcsolatosak. Ezek keretében végezte el híres kísérleteit, amelyben bizonyította, hogy aminosavak (szerves molekulák) tudnak keletkezni egyszerű kémiai elemekből sugárzás hatására.
Sagan tudományos munkásságának legfőbb súlypontját a földönkívüli élet keresése jelentette. Ő ösztönözte tudóstársait leginkább, hogy rádióantennákkal figyeljék a kozmoszt, értelmes lények által küldött jeleket keresve. Szuggesztivitására támaszkodva 1982-ben sikerült közzétenni egy felhívást a Science magazinban, melyet 70 tudóstársa – köztük 7 Nobel-díjas – írt alá és amely a SETI-kutatások elmélyítésére ösztönzött. Ma ezt a felhívást tekintjük fordulópontnak az addig vitatott, sokak által ostobaságnak tekintett SETI tudománykénti elfogadása ügyében. Szintén sok munkája feküdt a Naprendszer kutatását célzó űrszondák szükségességének hangsúlyozásában, a NASA vezetők ebbéli rábeszélésében.
Sagan alapította a Planetary Society-t, a világűr iránt érdeklődőkből álló, óriási tagszámú (a világ 140 országában több mint 100 000 tagú) baráti kört. Emellett az alapítványként működő SETI Intézet kurátori testületének is tagja volt. Több amerikai tudományos egyesület csillagászati szekciójának elnöki, főtitkári tisztét is betöltötte.
Segédkezett dr. Frank Drake földönkívülieknek szánt rádióüzenetének megírásában, melyet 1974. november 16-án sugároztak az űrbe az arecibói rádiótávcsővel.
Carl Sagan a tudományt eszköznek tekintette a békéért, vagy a környezet védelméért való küzdelemben. A hidegháború idején egyike volt az öt tudós által jegyzett TTAPS jelentés íróinak, amely tanulmányban matematikai modellekre támaszkodva bizonyították be, hogy egy esetleges nukleáris háborút nukleáris tél követne, amely alapjaiban boríthatja fel a Föld természeti egyensúlyát. Emellett ismert az is, hogy Sagant kutatóként alkalmazták volna az amerikai légierő egy 1950-es évekbeli – soha meg nem valósított – tervében, amely egy holdi atomrobbantást célzott volna.
Sagan hitt a Drake-formula által jósoltakban, abban, hogy nagyszámú földönkívüli civilizáció jöhet létre a kozmoszban, de az ilyen civilizációk létére vontakozó bizonyítékok hiánya – az Enrico Fermi által leírt Fermi-paradoxon szerint – azt sugallja, hogy a technológiai civilizációk hamar elpusztítják önmagukat. Mindez arra ösztönözte, hogy megtalálja és írásaiban a nagyközönség elé tárja azokat a lehetőségeke, amelyek az emberiség önpusztításához vezethetnek, mindig remélve, hogy az emberiség elkerülheti a katasztrófát és inkább a világűrt meghódító fajjá válik. Ebbéli aggodalmait legszemléletesebben a mára legendássá vált Kozmosz c. ismeretterjesztő sorozata utolsó részében jelenítette meg.
1981-es harmadik házasságát követően a Ronald Reagan elnök fémjelezte éra eszkalálódó fegyverkezési versenye legrosszabb félelmeit látszott igazolni, ezért politikailag egyre aktívabb lett. 1983 márciusában a Reagen-adminisztráció bejelentette a Csillagháború néven elhíresült tervezetet, a Stratégiai Védelmi Kezdeményezést, melyben a világűrbe telepített fegyverek vonnának védernyőt az USA fölé a szovjet nukleáris fenyegetéssel szemben. Sagan azonnal nyilvánosan emelte fel szavát a terv ellen, kifejtve, hogy az megbonthatja a nagyhatalmak közötti nukleáris egyensúlyt, lehetetlenné téve a nukleáris leszerelési folyamatot, felvetve az emberiség nukleáris végpusztulásásnak esélyét.
Amikor Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár 1985. augusztus 6-án bejelentette a szovjet atomfegyverkísérletek egyoldalú moratóriumát, Reagen ezt üres propagandafogásnak bélyegezte és országa hasonló kísérleteinek folytatását jelentette be. Erre válaszul amerikai békeaktivisták egy tiltakozó akció-sorozatot szerveztek a Las Vegas mellett fekvő Nevadai Teszt Lőtérre, az USA atombombatesztjeinek helyszínére. Az 1986-87 során tartó tiltakozássorozatban több száz aktivistát tartóztattak le (köztük például Martin Sheen hollywoodi sztárt). Carl Sagan maga is kétszer volt a letartóztatottak között, mindkétszer akkor tartóztatták le, amikor átmászott a lőtér szögesdrótkerítésén.
Sagan másik, kevésbé ismert tevékenysége a kábítószer társadalmi hatásainak vizsgálata volt, saját tapasztalatok alapján. Carl Sagan mohó marihuánafogyasztó volt – bár ezt nyilvánosan sohasem ismerte el; „Mr. X” álnéven novellát is írt a több mű gyűjteményeként megjelent Újragondolt marihuána című, Lester Grinspoon által szerkesztett könyvben. Sagan ebben leírta, hogy a szer serkentette néhány munkáját és fokozta az élményeit. Grinspoon csak Sagan halála után fedte fel – a csillagász életrajzírója számára – Mr. X kilétét.
Sagan a csillagászati tudományok, a kozmosz emberekkel való megismertetésének egyik legnagyszerűbb alakja volt. Ő volt a társírója, társproducere, és főszereplője a világszerte népszerűvé vált Kozmosz: Személyes utazás című 13 részes ismeretterjesztő tévésorozatnak. A filmsorozat számos tudományos témát járt körül, olyanokat, mint az élet eredete és a helyünk a világegyetemben. A sorozatot először 1980-ban sugározták, később még 60 országban is vetítették – köztük Magyarországon is – és közel 600 millió nézője volt. Alkotói Emmy-díjban és Peabody-díjban részesültek érte.
Carl Sagan később a Kozmoszt könyv alakban is megírta, és ez lett az angol nyelven írt, valaha legtöbb példányban eladott tudományos ismeretterjesztő mű. Számos más nagysikerű könyv is származik még Sagantől, így a Pulitzer-díjas Az éden sárkányai: Gondolatok az emberi értelem fejlődéséről, vagy a Broca agya: Gondolatok a tudomány romantikájáról és a Kozmosz folytatásaként írt Halványkék pötty: Látomás az emberiség űrbeli jövőjéről. De egy regénye, a Kapcsolat is híressé lett, amelyből Jodie Foster főszereplésével mozifilm is készült (lásd: Kapcsolat).
Ugyanakkor Sagan munkásságának tudományos megítélése nem volt egyöntetű. Tudományos ismeretterjesztői tevékenységét mindenki támogatta és elismerte, amellyel a hétköznapi emberekhez közelebb vitte a tudományt, és amellyel küzdött az áltudományok ellen. Mindemellett némi aggodalom kísérte néhány félreérthető és néha nem a tudományos konszenzuson alapuló megnyilvánulását. Ilyen volt, amikor könyörtelenül ízekre szedte Imanuel Velikovszkij Ütköző világok című vitatott művét, ám maga is számos hibát vétett érvelésében, ami miatt Robert Jastrow, a NASA csillagásza szomorúan bírálta őt: „Sagan professzor számításai hatásaiban figyelmen kívül hagyják a gravitáció alapvető törvényeit”.
Élete kései szakaszában alkotott műve, a Kísértetjárta Föld, avagy a Tudomány, mint gyertya a sötétben egész tudományos munkásságának ars poeticáját foglalja össze. Ebben a szkepticizmust, a kritikus gondolkodást tudományos módszerként aposztrofálja és az olvasóknak olyan módszereket ajánl, melyekkel a felfedezések, tudományos magyarázatok tesztelhetők, és a megtévesztő, vagy csaláson alapuló eredmények kiszűrhetők.
Csontvelőrák, egy hosszú és gyötrelmes betegség támadta meg, ám halálát tüdőgyulladás okozta 1996. december 20-án, 62 éves korában.
Carl Sagan emblematikus figurává vált a tudományos ismeretterjesztés területén, elismert harcosként küzdött az áltudományok és a tudomány korlátozását hirdetők ellenében. Humanizmusa, az emberi élet jobbítását és védelmét hirdető tanai legalább olyan ismert volt, mint a tudomány iránti elkötelezettsége, amely kora egyik jelentős személyiségévé avatta.
Ennek elismeréseként a halála után nem sokkal bemutatott Kapcsolat – az ő azonos című novellájából készült – filmet az alkotók a film végén megjelenő „Carlnak” felirattal az ő emlékére ajánlották. Munkássága igazi elismeréseként a Marson 1997. július 4-én sikeresen landolt Mars Pathfinder szonda leszállási helyét Carl Sagan Emlékállomás névre keresztelték. Később egy, a fő aszteroidaövben keringő kisbolygót, az 1982-ben felfedezett 2079-es számút is Sagan névre kereszteltek a tudós tiszteletére és emlékére. 2001. november 9-én – Sagan 67. születésnapján – a NASA Ames Kutatóközpontjában letették az alapkövét a Carl Sagan Kozmoszbeli Élet Kutatóközpontnak, amely 2006. október 22-én nyitotta meg kapuit.
Sagan leghőbb vágyát – eljutni egy idegen bolygóra – fia öltötte költői formába. Nick Sagan a sikeres Star Trek sorozat néhány epizódját írta, amelyek egyikében megjelenik egy pár másodpercnyi jelenet, ahol a Mars Pathfinder szonda kutatórobotjának, a Sojourney modellje kis emléktárgyként tűnik fel a Carl Sagan Emlékállomás makettjében mellette egy Sagan-idézettel: „Bármilyen ok hozott is a Marsra, örülök, hogy itt vagy és azt kívánom bárcsak veled lehetnék…”
2011. július 29., péntek
Élő "ablak",a Hale távcső kupolájából,a távcsőről
A mount Palomar "ötméteresének" élő webkameraképe.A távcsövet,George Ellery Hale-ről nevezték el,mert a távcső az "ő álmainak és szervező erejének köszönhette létét".
Shuttle-Mir
A Shuttle–Mir program egy együttműködési program volt Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok között. Ennek keretében amerikai űrrepülőgépek kapcsolódtak a Mir űrállomáshoz. George H. W. Bush amerikai elnök és Borisz Jelcin orosz elnök 1992. júniusban fogadott el űrkutatási együttműködést: egy amerikai asztronauta repülhet a Mir fedélzetén és két orosz kozmonauta repülhet az amerikai űrrepülőgépen. 1993. szeptemberben Al Gore alelnök és Viktor Csernomirdin miniszterelnök bejelentette egy új űrállomás terveit, amelyet később Nemzetközi Űrállomásnak neveztek. Megegyeztek az új projektre való felkészülésnél az amerikaiak jelentősen részvesznek a Mir projektben a következő években. Az űrrepülőgépek részt vesznek az utánpótlás és a személyzet szállításában. Ezzel az amerikaiaknak is lesz tapasztalatuk a hosszú űrrepülésekről.
A programot 1998-ban fejezték be, miután az 1997-ben bekövetkező sorozatos balesetek miatt a NASA tovább nem engedte űrhajósait az állomásra. Az oroszok egyedül már nem tudták fenntartani az űrállomást, és nem sokkal azután ők is beszüntették a repüléseket.
(Wikipédia)
A programot 1998-ban fejezték be, miután az 1997-ben bekövetkező sorozatos balesetek miatt a NASA tovább nem engedte űrhajósait az állomásra. Az oroszok egyedül már nem tudták fenntartani az űrállomást, és nem sokkal azután ők is beszüntették a repüléseket.
(Wikipédia)
2011. július 27., szerda
2011. július 22., péntek
Az űrkutatás története.Szakdolgozat.
Az űrkutatás története,szervezetei,alapfogalmak.Alapos,sok tárgykörre kitekintő mű.
2011. július 18., hétfő
Schuminszky Nándor érdekes írásai
Schuminszky Nándor érdekes okfejtései többek közt arról,hogy "járt-e ember a holdon,avagy sem?"...remek írásaiból minden kiderül! ;-)
Magyar Csillagászati Egyesület Kiskun Csoportjának weblapja
Magyar Csillagászati Egyesület Kiskun Csoport Neptunusz Amatőrcsillagász köre.
2011. július 17., vasárnap
Szentmártoni Béla emlékoldal
Szentmártoni Béla az Albireo Amatőrcsillagász Klub alapítója
az Albireo alapítója és szerkesztője.
az Albireo alapítója és szerkesztője.
2011. július 13., szerda
John Dobson
John Dobson,Kulin Györgyhöz hasonlóan az úgynevezett "járdacsillagászat" megteremtője...ami azt jelenti,hogy a legváratlanabb helyeken,lelkes emberek felállítják távcsöveiket,s járókelőknek életre szóló élményeket szerezvén megmutatják az égi objektumokat,olyanoknak is,akik tán soha nem néztek távcsőbe azelőtt.
2011. július 11., hétfő
Dr. Farouk El-Baz weblapja.
Az Apollo expedíciók híres Geológusa,Dr Farouk El-Baz hivatalos weboldala.
2011. július 10., vasárnap
Chippingdale Obszervatórium weboldala
A délkelet angliai Chippingdale Obszervatórium honlapja,rajzokkal,megfigyelésekkel,fényképekkel kiegészítve.
Sky-Map
Az egész égboltot lefedő szép fotómontázs...de itt-ott kifogásolható minőségben,a tükröződések miatt.
2011. július 8., péntek
2011. július 4., hétfő
Mindennapi hírek az I.S.S. életéből
Az I.S.S.,vagyis a Nemzetközi Űrállomás mindennapos eseményeiből ad ízelítőt ez a weboldal...dokkolásokról,kilövésekről,esetlegesen felmerülő problémákról tudósító weblap,élő
I.S.S. pozícióablakkal kiegészítve.
I.S.S. pozícióablakkal kiegészítve.
Műholdak nyomonkövetése
Műholdak fényképezésébe,nyomonkövetésébe vezeti be az érdeklődőket ez a honlap.
Műholdak,Űrállomások megfigyelése,fényképezése.
Érdekes weblap,a Föld körül keringő mesterséges objektumok,műholdak,űrállomás megfigyeléseiről,átvonulásokról.A weboldalon egyéb égi objektumokról is olvashatunk,fényképeik mellett.
Nemzetközi Űrállomás videók,fényképek.
Német amatőrcsillagászok szép videós,fényképes gyűjteménye műholdakról,űrállomásról.
2011. június 19., vasárnap
2011. június 12., vasárnap
Damian Peach weblapja
Damian Peach a világ egyik legjobb asztro,és természetfotográfusa.Fotóinak minősége,felbontása önmagukért beszélnek.
2011. június 10., péntek
James Webb Űrteleszkóp weblapja
A James Webb űrtávcső infravörös űrtávcső, a Hubble űrtávcső tervezett utódja. Átmérője 6,5 méter. Közösen építi meg és működteti a NASA, az ESA és a Kanadai Űrügynökség. 2002-ben nevezték el James E. Webbről, a NASA második igazgatójáról. Indítását 2014-re tervezik a Guyana Űrközpont-ból. A Goddard Űrközpontból végzik a projekt irányítását.
A JWST fő tudományos küldetése négy részből áll: az első csillagok és galaxisok fényének keresése, amelyek kevéssel az ősrobbanás után keletkeztek; a galaxisok kialakulásának és fejlődésének a tanulmányozása; a csillagok és bolygórendszerek kialakulásának a tanulmányozása; a bolygórendszerek és az élet eredetének a tanulmányozása.
A vizsgálandó források alacsony hőmérséklete, a vöröseltolódás és a kozmikus por zavaró hatása miatt a JWST infravörös tartományban fog működni, 0,6 és 28 mikrométer között. A távcső műszereit 50 K-re (-220 °C) hűtik le, és eltakarják a Nap sugárzásától, hogy az ne zavarja meg a detektorokat.
A JWST fő tudományos küldetése négy részből áll: az első csillagok és galaxisok fényének keresése, amelyek kevéssel az ősrobbanás után keletkeztek; a galaxisok kialakulásának és fejlődésének a tanulmányozása; a csillagok és bolygórendszerek kialakulásának a tanulmányozása; a bolygórendszerek és az élet eredetének a tanulmányozása.
A vizsgálandó források alacsony hőmérséklete, a vöröseltolódás és a kozmikus por zavaró hatása miatt a JWST infravörös tartományban fog működni, 0,6 és 28 mikrométer között. A távcső műszereit 50 K-re (-220 °C) hűtik le, és eltakarják a Nap sugárzásától, hogy az ne zavarja meg a detektorokat.
Gemini Obszervatórium
A Gemini Observatory (Gemini Obszervatórium) két, 8,1 méter átmérőjű óriástávcső, melyet egyetemek nemzetközi konzorciuma épített és üzemeltet. A Gemini North (észak, más néven Frederick K. Gillett) távcső Hawaiin, a Mauna Kea vulkánon, 4213 méteres tengerszint feletti magasságon (é. sz. 19° 49′ 25.7016″, ny. h. 155° 28′ 08.616″), a Gemini South a Cerro Pachón hegyen, 2722 méteres magasságon, Chilében található (d. sz. 30° 14′ 26.700″, ny. h. 70° 44′ 12.096″), a két távcső észlelési tartománya így a teljes égboltot (az északi és a déli félgömböt is) lefedi.
2011. június 9., csütörtök
IKI- Space Research Institute of Russian Academy of Sciences - Orosz Tudományos Űrkutató Intézet
Az IKI Orosz Űrkutató Intézet weblapja.
Russian Space web
Hírek,történetek az orosz űrhajózás világából,frissűlő hírek,a Bajkonuri történésekről.
Buran
A szovjet Buran (oroszul: Буран (hóvihar)) űrrepülőgépet az amerikai Space Shuttle alapján fejlesztették ki az 1980-as években az NPO Molnyija vállalatnál Gleb Lozino-Lozinszkij vezetésével. A Buran egyetlen, személyzet nélküli próbarepülést hajtott végre 1988. november 15-én, azután már nem repült többet. Mivel a rendszer fenntartása drága volt, 1992-ben leállították a programot. Ekkorra már egy másik űrrepülőgép építését is elkezdték. Az űrrepülőgépeket Enyergija hordozórakétával indították volna Bajkonurból.
A Buran fejlesztését a szovjet kormány 1976 februári határozatában rendelte el, az amerikai űrrepülőgép által az űrversenyben jelentett hátrány felszámolására. A program céljait nem konkretizálták eléggé, a lényeg egy „szovjet Space Shuttle” létrehozása volt.A Buran első és egyetlen orbitális repülése 1988. november 15-én volt. Egy átalakított Enyergija hordozórakéta indította el.
A Buran fejlesztését a szovjet kormány 1976 februári határozatában rendelte el, az amerikai űrrepülőgép által az űrversenyben jelentett hátrány felszámolására. A program céljait nem konkretizálták eléggé, a lényeg egy „szovjet Space Shuttle” létrehozása volt.A Buran első és egyetlen orbitális repülése 1988. november 15-én volt. Egy átalakított Enyergija hordozórakéta indította el.
Űrhajózási kronológia
Kimerítő,évszámokban gazdag honlap,az amerikai,és szovjet űrhajózás korszakairól.
Sloan Digital Sky Survey (SDSS, Sloan Digitális Égboltfelmérési Program)
A Sloan Digital Sky Survey (SDSS, Sloan Digitális Égboltfelmérési Program) égboltfelmérés, melyet az új-mexikói Apache Point Obszervatórium külön erre a célra épített, 2,5 méteres átmérőjű, nagy látószögű tükrös távcsövével folytatnak. A felmérést öt színben, a látható fény tartományában és a közeli infravörösben végzik. 2000-ben kezdődött, célja az égbolt mintegy 25%-ának lefotózása a külön erre a célra tervezett, 120 megapixeles CCD érzékelővel.Ez a weblap magyar nyelvű változata.
SDO Solar Dinamics Observatory
A Solar Dynamics Observatory amerikai napfigyelő műhold, melyet a NASA a Living With a Star (Élet egy csillaggal) program keretében indít. A műhold fő célja a Nap-Föld rendszer működésének jobb megértése. Sok szempontból a SOHO utódjának tekinthető.
A Solar Dynamics Observatory az első olyan küldetés, ami a Nap változékonysága okait próbálja felderíteni és ennek hatásait a Földre vonatkoztatni. Tervezésekor arra törekedtek, hogy a Föld és annak űrbeli környezetét vizsgálni tudja egyszerre több elektromágneses hullámhosszon, nagy időbeli felbontással.Az SDO a Nap viselkedését és annak az űridőjárásra gyakorolt hatásait egyidejűleg vizsgálja. Adatokat nyer a Nap mágneses teréről, a forró plazmáról a napkoronában, és a sugárzásról, ami a bolygók ionoszféráját létrehozza.A vizsgálatok egyik célja, hogy segítsen előrejelezni a Nap viselkedésében bekövetkező változások következményeit.
A Solar Dynamics Observatory az első olyan küldetés, ami a Nap változékonysága okait próbálja felderíteni és ennek hatásait a Földre vonatkoztatni. Tervezésekor arra törekedtek, hogy a Föld és annak űrbeli környezetét vizsgálni tudja egyszerre több elektromágneses hullámhosszon, nagy időbeli felbontással.Az SDO a Nap viselkedését és annak az űridőjárásra gyakorolt hatásait egyidejűleg vizsgálja. Adatokat nyer a Nap mágneses teréről, a forró plazmáról a napkoronában, és a sugárzásról, ami a bolygók ionoszféráját létrehozza.A vizsgálatok egyik célja, hogy segítsen előrejelezni a Nap viselkedésében bekövetkező változások következményeit.
Arecibo Obszervatórium
Az Arecibo Obszervatórium a világ legnagyobb rádiótávcsöve, mely a karib-tengeri Puerto Ricoban fekvő Arecibotól délnyugatra található.Maga az antennatányér nem mozgatható, a vevőkészülék azonban igen, ami lehetővé teszi a zenit 20°-os környezetében lévő rádióforrások megfigyelését.
A Kapcsolat című remek amerikai film "szereplője" volt.
A Kapcsolat című remek amerikai film "szereplője" volt.
2011. június 8., szerda
Heavens-above
A Nemzetközi Űrállomás,és több különféle műhold pozícióinak valós idejű megjelenítései.
2011. június 7., kedd
Kaguya,Selene holdszonda képei.
A Japán "Kaguya" Selene holdszonda fotógalériája,gyönyörű felvételekkel.
EPOD
Az Earth Science Picture of the Day,a földi,természeti jelenségek egyik legjelentősebb internetes fotógyűjteménye.
2011. június 5., vasárnap
A Herschel űrtávcső weblapja
A Herschel űrtávcső egy, az Horizon 2000 program keretében indított csillagászati műhold, amely infravörös tartományban működik.Az eszköz a híres német-angol csillagászról, William Herschelről kapta a nevét. A valaha űrbe juttatott legnagyobb átmérőjű teleszkóp (3,5 m).
A Herschel műszereit közel abszolút nulla fokos hőmérsékleten tartják, két okból: egyrészt az érzékelők csak alacsony hőmérsékleten működnek jól, másrészt fontos, hogy a szonda célkitűzésének megfelelően csak a külső világűr felől érkező távoli infravörös elektromágneses sugárzást mérje, ne pedig a sokkal közelebbi, saját berendezéseiből eredő hőt.
A Herschel műszereit közel abszolút nulla fokos hőmérsékleten tartják, két okból: egyrészt az érzékelők csak alacsony hőmérsékleten működnek jól, másrészt fontos, hogy a szonda célkitűzésének megfelelően csak a külső világűr felől érkező távoli infravörös elektromágneses sugárzást mérje, ne pedig a sokkal közelebbi, saját berendezéseiből eredő hőt.
Spitzer űrtávcső weblapja
Spitzer űrtávcső egy infravörös tartományban működő műhold. Indítás után kapta a Spitzer nevet Lyman Spitzerről, a 20. század egyik nagy tudósáról, aki először foglalkozott egy űrtávcső gondolatával.
A Kepler űrtávcső honlapja
A Kepler űrtávcső úgynevezett exobolygók után az égbolt egy kiválasztott területén.A kutatók több száz bolygó felfedezésére számítanak, amik közül akár tucatnyi földszerű bolygó észlelése lehetséges.Feladata annak meghatározása,hogy a földszerű bolygók mennyire gyakoriak a csillagok körüli lakható zónán belül, ahol a földihez hasonló élet lehetséges.
Chandra űrtávcső hivatalos weboldala
A röntgent tartományban fényképező űrtávcső,az 1999-ben útnak indított Chandra űrteleszkóp weblapja.
Napfogyatkozások,NASA
A NASA Napfogyatkozásokra specializálódott weblapja,térképekkel,adatokkal kiegészítve.
2011. június 4., szombat
Gene Cernan hivatalos weblapja
Eugene Cernan az utolsó emberként járt a holdon,az Apollo-17 expedíció keretében.
Surveyor holdprogram
Az 1966 májusa,és 1968 januárja közt lebonyolított Surveyor holdprogram bemutatását,összegzését bemutató NASA weblap.
Az Apollo expedíciók résztvevői
Az Apollo expedíciokban részvevő,mára legendássá vált Űrhajósok nevei,képei,űrhajóik adatai,főbb űrbéli tevékenységeik rövid leírásai.
Buzz Aldrin hivatalos weblapja
Buzz Aldrin másodikként léphetett a holdra,az Apollo-11,Eagle nevű holdkompjának fedélzetéről.
Az ESA Hubble űrteleszkóp weblapja
Az 1990-ben felbocsátott Hubble űrtávcső weblapja,az ESA "szemszögéből".(Európai Űrügynökség)
2011. június 3., péntek
Jeremy Perez Rajzművész weblapja
Az Amerikai Jeremy Perez fantasztikus weblapja,asztrorajzaival,asztrofotóival,évekre visszamenő archívummal.
A rajzolás technikájának leírásaival.
A rajzolás technikájának leírásaival.
Erika Rix Napgrafikái
Erika Rix nagyon élethű grafikái Napfáklyákról,Protuberanciákról,és egyéb égi objektumokról.
Festő a Holdon...Alan Bean Apollo 12
Az Űrhajós,és Festőművész Alan Bean galériája szép,élethű festményeivel,melyek leginkább az Apollo expedíciókat,s azok szellemiségét elevenítik fel.
2011. május 31., kedd
Földünk az I.S.S. ablakán át...
Űrhajósok által fényképezett Földünk.
Kereséshez részlettérképek segítenek,a rengeteg fotó közt eligazodni.
Kereséshez részlettérképek segítenek,a rengeteg fotó közt eligazodni.
Cassini misszió NASA
A Szaturnusz vizsgálatára indított Cassini,és Huygens szondakettős hivatalos weblapja,frissülő
hírekkel,képekkel.
hírekkel,képekkel.
A NASA visszatekintő weblapja.
Történeti visszatekintő,részletes leírások a NASA korabeli korszakairól.
NASA képtár
Gyönyörű weblap,amely felöleli a NASA kutatásainak teljes skáláját.Archív képekkel is kiegészítve.
Johnson Space Center digitális fotóarchívuma
Rengeteg archív fotó a NASA Mercury programjától elkezdve,egészen a Shuttle STS-79 misszióig.
Szegedi Csillagvizsgáló
A Szegedi Csillagvizsgáló weblapja,nagyon szép bolygó,Hold és egyéb mélyég objektumok képeivel,az űrkutatás legújabb híreivel,rengeteg további linkkel.
Eötvös Lóránt Tudományegyetem Gothard Asztrofizikai Obszervatórium
ELTE Gothard Asztrofizikai intézetének weblapja.
MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet
A Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének hivatalos weboldala.
Solarmonitor.Frissülő napképek hatféle hullámhosszon
Több napszonda,obszervatórium képe,élő "ablakban".
Napfelvételek....see my sunspot.
Döbbenetes mennyiségű Napfelvétel...egy igen lelkes amatőrcsillagásztól,és társaitól.
Kanzelhöhei Obszervatórium hivatalos weblapja
Az ausztriai Kanzelhöhei Obszervatórium fő megfigyelési területe a Nap megfigyelése,fényképezése.
A SOHO napfigyelő műhold "élő" képei napunkról,eltérő hullámhosszokon
Folyvást frissülő képek a SOHO napkutató szondától.
Solar and Heliospheric Observatory hivatalos weblapja
Solar and Heliospheric Observatory
A SOHO (Solar and Heliospheric Observatory) egy 1995-ben elindított napfigyelő műhold, az ESA és a NASA közös programja.
A SOHO (Solar and Heliospheric Observatory) egy 1995-ben elindított napfigyelő műhold, az ESA és a NASA közös programja.
Debreceni Napfizikai Obszervatórium archívuma: napkorong rajzok 1872-1919
Régi napkorong rajzok,az Ógyallai,és Haynald obszervatórium megfigyeléséből.
Debreceni Napfizikai Obszervatórium weblapja
A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem botanikus kertjében működő obszervatórium,sok-sok évre visszamenő napfolt megfigyelési archívummal rendelkezik,mely 101 évet fed le.Világviszonylatban,ez a második legnagyobb napfolt archívum.
2011. május 29., vasárnap
1999 augusztus 11...Napfogyatkozás emlékoldal
"Sötétség délben"...a Magyarországról is megfigyelt,csodálatos jelenség ismeretterjesztő weblapja...ma már emlék.
Antik csillag,és holdtérkép gyűjtemény
Szép térképgyűjtemény 1776,1782,1795,1799,1804,1805,1822,és 1898-ból.
PDF holdtérkép
144 lapból álló pdf térképgyűjtemény holdunk teljes gömbjéről,melyet külön-külön tekinthetünk meg.
(Lunar Orbiter fotóira épül)
(Lunar Orbiter fotóira épül)
Selenology Today,GLR Group. Mai Holdkutatás
Mai Holdkutatók friss eredményeiből szemezgethetünk a "Geological Lunar Reserch Group" tagjai által összeállított,rendszeresen megjelenő pdf kiadványban.
Lunar Reconaissance Orbiter holdgömbje
Az eddigi legrészletesebb holdtérkép az innenső oldalról,mely a Lunar Reconnaissance Orbiter szonda fotói alapján összeállított mozaik.
Lunar Reconnaissance Orbiter holdszonda hivatalos weblapja
Gyakran frissülő weblap,a Lunar Reconnaissance Orbiter szondáról.Döbbenetes részletességű felvételeket készít ez a szonda.
Szovjet holdszonda felvételek
Eredeti archív felvételek a Luna-3 Luna-9 Luna-12 Luna-13 Luna-16 Luna-17/Lunochod-1 Zond-3 Zond-5 Zond-6 Zond-7 Zond-8 szondáktól.
Naprendszer nevezéktan
A Nemzetközi Csillagászati Unió (I.A.U.),és az Amerikai Geológiai Szolgálat (U.S.G.S.) közös weblapja a Naprendszer folyvást frissülő nevezéktanának gyűjteményével.Friss hírekkel az épp aktuálisan elnevezett bolygóképződmények neveivel.
2011. május 28., szombat
Az Apollo projekt fotóalbuma
A másik legrészletesebb,legtöbb fotót tartalmazó album a Holdraszállás emlékének szentelve.
Nagyon jó minőségű képek vannak itt,rengeteg igazi,sosem látott gyöngyszemet találni!
Nagyon jó minőségű képek vannak itt,rengeteg igazi,sosem látott gyöngyszemet találni!
Az Apollo expedíciók fotógalériája
Az egyik legterjedelmesebb fotóarchívum,az emberiség legnagyobb kalandjából...a Holdraszállás felemelő pillanataiból.
A Ranger holdszondák fotógalériája
A térképező,"öngyilkos",becsapódó Ranger holdszondák fotótára,sok egyéb érdekes,korabeli dokumentáció társaságában.
Lunar Orbiter holdszondák fotógalériája.
A Lunar Orbiter I,II,III,IV,és V holdszondák részletes fotóinak lelőhelye,rendkívül sok egyéb eredeti dokumentációt is találunk itt,a 60'-as évekből.
Consolidated Lunar Atlas.Gerard Kuiper,Ewan Whitaker fotótérképe a teljes holdról.
Az 1967-ben készített fényképekből összeállított,igen részletes holdfotótérkép egészen az emberes holdexpedíciókig a legfontosabb,legrészletesebb felvételek gyűjteményének számított.
2011. május 27., péntek
Vénusztérképek ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutatási Csoport
Vénusztérkép gyűjtemény,1789-től napjainkig!
Marstérképek ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutatási Csoport
Marstérkép gyűjtemény 1659-től napjainkig!
Holdtérképek ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutatási Csoport
Holdtérkép gyűjtemény,1609-től napjainkig!
ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutatási Csoport
Holdkőzetek,Bolygókutatás,Kartográfia,Marskutatás,Magyar űr,és Bolygókutatás,videók,és hanganyagok,oktatási segédanyagok.
Éder Iván csillagászati oldala,asztrofotóival.
Kiváló asztrofotográfus,Éder Iván nagyon szép weblapja.
Univerzum képekben...Bognár Tamás asztroblogja,érdekes rajzokkal
Bognár Tamásnak köszönhetően magam is "megfertöződtem"a digitális rajzolással...szép,érdekes,precíz rajzai önmagukért beszélnek.
http://univerzumkepekben.hu/
http://univerzumkepekben.hu/
Fikszrádió,Rádiótávcső archívuma
A Fiksz rádió (ksz-szel) ismeretterjesztő műsorának teljes archívuma,mp3 formátumban letölthető adásokkal.Témája leginkább a csillagászat,űrkutatás.
Csillagváros közösségi honlap
A hazai amatőrcsillagászok legkedveltebb közösségi portálja,megannyi fórummal,képekkel,videókkal,
észlelési felhívásokkal,interaktív részvételekkel.
észlelési felhívásokkal,interaktív részvételekkel.
A Magyar Csillagászati Egyesület hírportálja.
Magyarország leglátogatottabb csillagászati hírportálja.
Kulin György emlékoldal
A Magyar Csillagászati Egyesület Alapítójának,Kulin Györgynek állít emléket ez a szép weblap.
Kulin György,egyesületünk Alapítójaként rengeteg embernek szerzett örömöt,és felejthetetlen élményt távcsöves bemutatóival.
"A távcső mellett és egyéb úton szerzett szellemi örömök olyan kincsek,amelyek csak
akkor maradnak meg,ha szétosztjuk.És ahányszor szétosztjuk,annyiszorosára nő bennük
ennek a szellemi örömnek a nagysága."
Kulin György
Kulin György,egyesületünk Alapítójaként rengeteg embernek szerzett örömöt,és felejthetetlen élményt távcsöves bemutatóival.
"A távcső mellett és egyéb úton szerzett szellemi örömök olyan kincsek,amelyek csak
akkor maradnak meg,ha szétosztjuk.És ahányszor szétosztjuk,annyiszorosára nő bennük
ennek a szellemi örömnek a nagysága."
Kulin György
Digitális Csillagászati Rajzok
Érdekes technikával készített szép rajzok blogja,melyet az ég,és rajzolás szerelmese,Bognár Tamás hozott létre.Folyton frissülő blog,lelkes észlelők közreműködésével.
Mélyég-észlelő Szakcsoport,Magyar Csillagászati Egyesület
Galaxisok,Gömbhalmazok,Diffúz-ködök csodálatos világába vezeti be az érdeklődőket ez a weblap.
Megfigyelésük mikéntjéről is olvashatunk itt,számos egyéb érdekes,és fontos tudnivaló mellett.
Megfigyelésük mikéntjéről is olvashatunk itt,számos egyéb érdekes,és fontos tudnivaló mellett.
Változócsillag Szakcsoport,Magyar Csillagászati Egyesület
Változócsillag adatbázis,fénygörbékkel,archívummal kiegészítve.
Napészlelő Csoport,Magyar Csillagászati Egyesület
Weblap,a Nap megfigyeléséről,és annak észlelési mikéntjéről,történelmi visszatekintésekkel,rajzokkal,fényképekkel,archívummal kiegészítve.
Magyar Csillagászati Egyesület Kettőscsillag Szakcsoportjának weblapja
A Magyar Csillagászati Egyesület Kettőscsillagok megfigyelésével,fényképezésével foglakozó weblapja.
Bolygó-Szakcsoport,Magyar Csillagászati Egyesület
A Magyar Csillagászati Egyesület Bolygó-Szakcsoportjának weblapja,szép bolygóképekkel,rajzokkal,aktuális eseményekkel,archívummal.
Üstökös Szakcsoport,Magyar Csillagászati Egyesület
Üstökösökkel foglalkozó weblap,egyesületünk egyik Szakcsoportjától.Az aktuálisan megfigyelhető kométákról,
friss információkkal.
friss információkkal.
Hold-megfigyelési Szakcsoport,Magyar Csillagászati Egyesület
A Magyar Csillagászati Egyesület Hold-megfigyelési Szakcsoportjának weblapja,szép rajzokkal,fényképekkel illusztrálva égi kísérőnkről.
Csillagászati jelenségnaptár,Magyar Csillagászati Egyesület
Csillagászati jelenségnaptár,az épp aktuálisan látható égbolt látnivalóival.
Magyar Csillagászati Egyesület médiatára
Letölthető ismeretterjesztő előadások,videók,hanganyagok tára.
Magyar Csillagászati Egyesület weblapja
Hazai amatőrcsillagászok elsődleges weboldala,mely rengeteg további lehetőséget biztosít
egyéb észlelői tevékenységekhez.
"Hozzuk közelebb a csillagos eget a Magyarsághoz".
egyéb észlelői tevékenységekhez.
"Hozzuk közelebb a csillagos eget a Magyarsághoz".
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)